A világ és a kontinensek népessége 1500-2050-ig

Frissítve: 2021.12.26-án.

Mire kapunk választ?

  • Mennyi ember született eddig összesen a Földön?
  • Mikortól nevezhetjük embernek az őseinket?
  • Mikor élt annyi ember, mint ma Budapesten és Debrecenben összesen?
  • Mennyien éltek a Fáraók vagy Jézus idején?
  • Mikor élt annyi ember a Földön, mint ma Magyarországon?
  • Mennyien laktak Európában a honfoglaláskor?
  • Mennyien élhettek Amerikában, mikor az európaiak felfedezték.
  • Mindig Ázsiában éltek a legtöbben?
  • Mennyien élnek majd a kontinenseken 2050-ben?
  • Melyik a második legnépesebb kontinens ma, melyik volt 40 éve?
  • Az elmúlt 70 évben melyik kontinens lakossága növekedett leggyorsabban?

2021-ig nagyjából 117 milliárd ember született a Földön, ha hihetünk a PRB demográfia kutatóinak számításaiban 🜝.

Ember, csimpánz, bonobó és gorilla evolúciójaemberi evolúcióa Britannica.com-on

Időszámításunk előtt 190 000-től kezdték a számolást, valahonnan innentől mondhatjuk valakire hogy „ember”, és azt is hogy „valaki”.
A ma élő összes ember (valamivel kevesebb mint 8 milliárd), a valaha élt összes embernek valamivel több mint a 6,71 %.
Ez nagyon nagy szám, azt jelenti, hogy az elmúlt jó 190 ezer évben kevesebb mint 17-szer annyi ember élt, mint amennyien most egyszerre bóklászunk a bolygón, de vizsgálhatjuk úgy is a számokat, hogy milyen kevés ember élt régebben a Földön. Ezekről a számokról erősen megoszlanak a vélemények, inkább feltételezések, de ahogy közeledünk a mához, egyre biztosabbak lesznek az adatok. Pontos számok a lenti animáción 1950-től láthatók, de úgy gondoltuk, eljátszadozunk az azelőtti becslésekkel is egy kicsit.

Nézzünk pár példát a régmúltból!
A fent említett cikkben olvasható, hogy – amire fogadjunk nem gondoltál! – i.e. 190 000-ben 2 ember volt. Na persze a nevüket nem ismerjük, de logikus, valakiknek kellett első Homo Sapienseknek lenniük. Ők ezt valószínűleg nem észlelték, de a szüleik bizony még nem voltak emberek. Az hogy honnan számítjuk a modern ember megjelenését, nem egyértelmű, mi most elfogadjuk a PRB álláspontját, ha már az adatot tőlük vesszük át.

140 000 évnek kellett eltelnie, hogy jó kétmillió ember legyen a Földön, vagyis összesen valamivel több, mint ma Budapest és Debrecen lakossága együtt. További 42 ezer év elteltével ie. 8000 körül még mindig csak ötmillió ember élt, aztán innentől meglódult a népesség növekedése.

Ezen a területen él ma 300 millió ember300 millió ember maamennyien összesen Jézus születésekor éltek

Kétezer év múlva, ie. 6000-ben annyi ember élt a Földön, mint Magyarország mai lakossága, illetve egy kicsit több, a 11 milliót is meghaladta.
A Fáraók megjelenésekor, az első dinasztia idején, ie. 3000 környékén már 40 milliónál is magasabb volt az emberek száma, (bár van ahol 14-15 milliót becsülnek), hogy aztán a megállíthatatlan növekedés következtében Jézus születésekor 300 millió ember legyen (itt az elérhető becslések 150 és 330 millió között szórnak, a fent említett PRB és az ENSZ 300 milliót ad meg). Vagyis összesen annyi ember volt akkortájt, mint amennyi ma a képen látható európai országok területén él.

1000 körül – tehát a magyar állam alapításának idején – érdekes módon minden forrás nagyjából ugyanannyi emberről számol be, mint ezer évvel korábban. Ez igaz lehet, tekintve hogy nagyjából 1600-ra sikerült a 300 milliót megduplázni. Tehát István királynál járunk … 800 és 1000 körül valahol 30 és 40 millió között lehetett Európa lakossága, (ma Lengyelországban élnek ennyien) az adatok azt mutatják, hogy Kelet-Európában éltek kevesebben annak idején (ahogy egyébként ma is, az oroszországi és ukrajnai területekkel együtt is), vagyis nem volt olyan tolongás mint napjainkban.

Az animáció után kitárgyaljuk mi is látható a grafikonon…

A Föld 550 éves népességnövekedése

1500-tól 1950-ig egy pár becslés lett megjelenítve a grafikonon, 1950-től napjainkig pontos adatokat láthatunk, és a jövőre vonatkozóan ugye megint csak megközelítő értékek jeleníthetőek meg. (források: interactives.prb.org 🜝 , population.un.org 🜝 és a fent belinkelt cikk mellett még fontos viszonyítási pont volt a következő Wikipédia szócikk is 🜝 )

1500-ban, tehát nagyjából „Amerika felfedezése” idején 585 millió embernek kellett osztoznia a bolygón. Ekkor Amerika lakói 40 milliótól valamivel többen lehettek (tehát Észak- Közép- és Dél-Amerika összesen). A hódítások következményeként, az elkövetkezendő két évszázadban jól látható az amerikai népesség drasztikus csökkenése. Az 1700-as évektől indult meg a feltartóztathatatlan népességnövekedés, de Amerika így is csak valahol a 19. század végén lett a harmadik legnépesebb kontinens.

Vonaldiagrammal nem célszerű ábrázolni …a világ népessége… a népességrobbanást – ourworldindata.org

Már 1950-ben is Ázsiában éltek a legtöbben, mint ahogy gyakorlatilag mindig, az emberiség történetében.
A huszadik század közepén is Európa volt a második legnépesebb kontinens, ebbe születtek évszázadokon keresztül az európaiak, így a második világháború után is a Baby-Boomerek, nálunk a Ratkó-gyerekek, az X generáció és az Y generáció fele. Ez volt a helyzet még az 1985-ös Live Aid koncert 🜝 idején is, amivel az Etióp éhezőket szerették volna megmenteni, kevés sikerrel.

Az 1990-es nagy változások idején 🜝 ugyan ki figyelt arra, hogy immár az amerikai kontinensen többen élnek mint Európában, 6 év múlva már Afrika népessége is meghaladta Európáét, hogy aztán rövid 7 évvel később, 2003-ban a második legnépesebb kontinens legyen.
E számok alapján 2050-ben valamivel több ember fog Afrika országaiban élni, mint 100 évvel korábban – 1950-ben – a Föld teljes lakossága volt.

Mikor Kolumbusz elindult a másik irányba megkeresni Indiát, nagyjából még minden 5. ember Európában élt.
Ma minden 10,5. ember európai, 2050-ben kevesebb mint minden 14. emberrel lesz ez csak így.

A tortadiagram feletti fülekre kattintva láthatóak az adott években a Föld népességének kontinensek közötti eloszlásának arányai.

Végezetül méltatlan lenne Ausztrália és Óceánia lakosságáról nem említést tenni, már csak azért is, mert az utóbbi 300 évben 21-szeres növekedést tapasztalható az ott élők számában. Ez leginkább szintén a „felfedezés” hozadéka, nem az őslakosok hatszorozták meg a lakosságot 1850 és 1950 között. A ma már független országok népessége csaknem másfélszer akkora lesz 2050-re, mint napjainkban.

„Európában kevés a gyerek, Ázsiában meg rengeteg …”

Záró bekezdésként nézzük hányszoros népességnövekedés történt az egyes kontinenseken, 71 év alatt.
Föld: 3,1x – Amerika: 4,5x – Afrika: 4x – Ausztrália: 3,4x – Ázsia: 3,32x – Európa: 1,36x

nagy család

Vagyis a helyzet messze nem úgy néz ki, hogy Európában kevés a gyerek, Ázsiában meg rengeteg, hanem a világon mindenhol sok gyerek született, csak Európában nem.

A mai ázsiai növekedés már leginkább annak köszönhető, hogy egyre tovább élnek az emberek, Kínában már csak átlagosan 1,6 gyermeke születik egy nőnek, ami csak népesség csökkenéshez vezethet (2,1 körül lenne fenntartható). Magyarországon ez a szám jelenleg 1,47.

Afrikában viszont még sokan születnek, egyre egészségesebbek, növekszik az életszínvonal, így tovább is élnek. Ez vezet oda, hogy Afrika lakossága még nagyon sokáig növekedni fog.

A világ alaptulajdonsága, hogy biztos változott azóta, mióta utoljára megjegyeztünk róla egy számot. Ez a cikk azért született, hogy segítsen átrajzolni és átszínezni a fejünkben élő világot, hogy ezáltal kicsit közelebb kerüljünk a valósághoz.

Ha az egyes országok lakossága is érdekel, akkor ez érdekel.

Kemény Zsolt / források a cikkben