Ukrajna

Ukrajna adatai 2022.05.12-én lettek frissítve.

Ukrajna elhelyezkedése EurópábanUkrajna elhelyezkedése EurópábanMagyarországtól keletre

2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát!
Itt átnézhetjük a legnépszerűbb ukrán híroldalakat, a térképeknél találhatunk többek között a háború állásáról is térképeket, videókat, továbbá innen megtudhatjuk, ki kivel van az ukrán-orosz háborúban és mennyien menekültek el Ukrajnából.

Ukrajna Kelet-Európában, a Fekete- és az Azovi-tenger partján, azoktól északra fekszik, fővárosa Kijiv (Kijev).
Ukrajna területén igen nagy forgalom volt az elmúlt évezredekben, az ókorban szkíták éltek itt, majd görögök szállták meg ie. 7. században, majd római terület lett, ezután gótok következtek a 3. században, hogy aztán a 4. században a hunok mindent leromboljanak. A szlávok az első században jelentek meg errefelé, a 4. század körül jöttek a germánok, majd az 5. századtól bizánci terület lett. A 7. században érkeztek a magyarok, majd a 9. század végén a besenyők és a varégok is eljutottak idáig.


860-ban jött létre Kijev, mely az első keleti szláv birodalom alapja lett (Kijevi Rusz), de a varégok (vagyis svéd vikingek) alapították. 1019-ben született a Kijevi Nagyfejedelemség, mely egészen a mongol hódításokig létezett. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség, a Lengyel Királyság és a Moszkvai Nagyfejedelemség terjeszkedett a mai Ukrajna területén. A 17. században Lengyelország déli részén fellázadtak a kozákok és hűségesküt tettek az orosz cárnak, Ukrajnát felosztották Lengyelország és Oroszország között. A 18. század végén Galícia a Habsburg Birodalomhoz került, majd Ukrajna többi része felett az orosz cár uralkodott. Az első világháború utáni rövid függetlenséget követően a Szovjetunió tagköztársasága volt, annak bukásáig.
Noha az ókor óta nagy mennyiségű gabona termett itt – s így Ukrajna később Oroszország és Szovjetunió éléskamrája lett – az 1920-as és 30-as években 7-8 millió ember halt éhen. Az 1932-33-as éhínségnek a szovjet diktatúra volt az okozója, mely Ukrajna és több ország szerint is (köztük Magyarország) népirtásnak minősül (Holodomor).
Ukrajna északi részén terül el Csernobil és Pripjaty, mely városok az 1986-os atomerőmű-balesetről híresek világszerte. Sokak szerint a csernobili baleset, annak kezelése és nemzetközi visszhangja volt az egyik utolsó szeg a szovjet rendszer koporsójában.

Ukrajna zászlajaUkrajna zászlaja

A Szovjetunió összeomlását követő 1991-es függetlenség mindmáig nem hozta el az országba a békét, szabadságot és jólétet, tömören az elmúlt 30 év: 2004 – narancsos forradalom (meghamisított elnökválasztás miatt), majd új nemzetközileg ellenőrzött választás, sorban további kétes tisztaságú választások, Janukovics visszalépése az EU-val kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodástól 2013-ban, az Oroszországgal való szorosabb gazdasági kapcsolatok érdekében, majd tiltakozó diákok, civilek elleni erőszak alkalmazása 2014-ben, új választások, nyugatbarát elnök 2014 júniusában, 2014 február – a Krím-félsziget orosz inváziója, krími illegitim népszavazás az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, a harcok mind a mai napig tartanak kisebb nagyobb intenzitással, és jelenleg (2022 január vége) 100 ezres orosz hadsereg vonult fel az ukrán határ közelében.
Ukrajna nagyjából hat és félszer akkora mint Magyarország és négy és félszer annyian lakják. A Föld 34. legnépesebb országa. A népesség jó háromnegyede ukrán és ukránul beszél, de főleg a keleti területeken jelentős számú az orosz lakosság, a Krím-félsziget túlnyomó része orosz. Az ország ENSZ tagország, az EU-n kívül minden fontosabb európai szervezet tagja, továbbá a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, a Fekete-tengeri Haditengerészeti Csoport és a GUAM tagállama is. A jelenlegi orosz megszállás alatt kérte felvételét az Európai Unióba.

Ha érdekel Ukrajna történelme, itt hasznos előadást találsz (Orosz befolyás…).

Hivatalos elnevezés: Ukrajna
Kontinens: Európa
Régió: Kelet-Európa
Földrajzi koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 32° 00′
Gépkocsi ország kód: UA

Főváros: Kijiv (Kijev)
Terület: 603 550 km²
Határos országok: Szlovákia, Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország, Románia, Moldova és Magyarország
Tengeri határ: délen, délkeleten 2 782 km tengerpart

Népesség: 43 745 640 fő

Fizetőeszköz: ukrán hrivnya, гр, ₴, UAH

Időzóna: kelet-európai idő (EET, EEST) azaz UTC + 2 vagy 3 (téli vagy nyári)

További adatok Ukrajnáról

Földrajz, klíma:
Legmagasabb pont: Hoverla hegy, 2 061 m
Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger, 0 m

Ukrajna térképeUkrajna térképe
Ukrajna Kelet-Európában, Lengyelországtól, Szlovákiától és Magyarországtól keletre, Fehéroroszországtól délre és Oroszországtól nyugatra fekszik.


éghajlat
Az ország éghajlata mérsékelt-szárazföldi; a Krím félsziget déli részén szubtrópusi hatás érvényesül, a hegyekben alacsonyabb a hőmérséklet és változékony az időjárás.

megújuló természeti erőforrások:
Nagyobb folyók: Dnyeper, Dnyeszter, Donyec, Duna, Déli-Bug, Nyugati-Bug és Szalgir
Nagyobb tavak: legnagyobb állóvize az Azovi-tenger, több ezer tava van, pár ezek közül: Dnepr-Bug-Liman, Utljuk-Liman, Dnister-Liman, Sassyk-tó, Jalpuh-tó és a Sacki-tavak.
Összes megújuló vízkészlet: 175,28 milliárd m³ (2017)
Tiszta vagy tisztított ivóvíz hozzáférés: a városi lakosság 99,5 %-a, a vidéki lakosság 100 %-a fér hozzá biztonságosan ivóvízhez, ez országosan 99,4 %-os átlagot eredményez.

Földhasználat: mezőgazdasági földterület 71,2 %, erdő 16,8 % (2018)

városok
11 legnépesebb város: Kijiv (Kijev, főváros), Harkiv (Harkov), Dnyipro, Odessza, Doneck, Zaporizzsja (Zaporozsje), Lviv (Lvov), Krivij Rih (Krivoj Rog), Mikolajiv, Mariupol és Luhanszk. 2021-ben az ország lakosságának 69,8 %-a élt városban. (Természetesen a háború előtti állapotról van szó, ma senki sem tudja, hogy az említett városokban mennyien élnek.)

Gazdaság:
Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 12,2 %, ipar: 28,6 %, szolgáltatási szektor: 60 %
Főbb iparágak: szénbányászat, elektromos energia, vas- és színesfémgyártás, gép- és szállítóeszköz-gyártás, vegyipar és élelmiszeripar
Főbb mezőgazdasági termékek: kukorica, búza, burgonya, napraforgómag, cukorrépa, tej, árpa, szójabab, repce és paradicsom
Munkaerő eloszlása ágazatonként: mezőgazdaság: 5,8 %, ipar: 26,5 %, szolgáltatás: 67,8 % (2014)

export/import
Főbb export partnerek: Oroszország 9 %, Kína 8 %, Németország 6 %, Lengyelország 6 %, Törökország 5 % és Olaszország 5 % (2019)
Főbb import partnerek: Kína 13 %, Oroszország 12 %, Németország 10 %, Lengyelország 9 % és Fehéroroszország 7 %

GDP
Bruttó nemzeti össztermék: 151,54 milliárd USD (2021)
Bruttó nemzeti össztermék (PPP): 543,83 milliárd USD (2021)
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék: 3 464 USD
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP): 12 432 USD → 📊

állami kiadások a GDP arányában:
Védelmi, katonai kiadások: 4 %
Egészségügyi kiadások: 7,7 %
Oktatási kiadások: 5,4 %

áramellátás
A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.

Adatok az Ukrajnában élő emberekről

Lakosság:
Népesség: 43 745 640 fő (2021)
Népsűrűség: 72,7 fő/km²
Termékenységi ráta: 1,56 gyermek születés/nő
Nettó migrációs arányszám: 0,26 bevándorló / 1 000 fő
Népesség növekedési ráta: – 0,49 %, becslés 2020-ra.

életkor
14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 16,16 % (világátlag: 25,18 %)
65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 17,03 % (világátlag: 9,69 %)
Átlagos életkor: 41,2 év (világátlag: 31)

nemek
Nők / Férfiak aránya: 53,7 % / 46,3 %
Nők születéskor várható élettartama: 78,15 év (2021)
Férfiak születéskor várható élettartama: 68,51 év

egészség
Elhízott felnőttek aránya: 24,1 % (2016)
Átlag alatti súlyú 5 éves gyerekek aránya: nincs adat
Kórházi ágyak száma (1000 főre): 7,5 ágy (2014)

hovatartozás
Etnikai megoszlás: ukrán 77,8 %, orosz 17,3 %, belarusz 0,6 %, moldáv 0,5 %, krími tatár 0,5 %, bolgár 0,4 %, magyar 0,3 %, román 0,3 %, lengyel 0,3 %, zsidó 0,2 % és 1,8 % egyéb (2001-es becslés).
Hivatalos nyelv: ukrán
Beszélt nyelvek: ukrán 67,5 %, orosz 29,6 % és 2,9 % egyéb (krími tatár, román (moldáv) és magyar) (2001-es becslés).

Írni-olvasni tudás (15 éves kor felett): 99,8 %

Vallások: ukrán ortodox 39,8 %, ukrán ortodox (moszkvai) 29,4 %, ukrán görögkatolikus 14,1 %, ukrán autokefál ortodox 2,8 %, protestáns 2,4 %, római katolikus 1,7 %, muszlimok 0,6 %, zsidó 0,2 % és 2,4 % egyéb.

Állampolgárság: legalább az egyik szülőnek ukrán állampolgárnak kell lennie, külföldi állampolgár Ukrajnában született gyermeke nem kap automatikusan állampolgárságot, kettős állampolgárság nem lehetséges, külföldiként 5 éves folyamatos Ukrajnában tartózkodás után lehet kérelmezni.

Nagykorúság: 18 éves kortól

szabadság (?)
Szabadság pontok: 61, részben szabad, egy pontot javult
Demokrácia index: 5,57 – sérült demokrácia. 2021-ben 85 ország volt Ukrajnától demokratikusabb, 2010-ben a 67. helyet foglalta el.
Női esélyegyenlőség mutató: 0,714 – 2021-ben 73 országban jobb a nők helyzete mint Ukrajnában.

Szabad sajtó index: 32,96 – érezhető problémák a sajtószabadság terén. 2021-ben 96 országban volt szabadabb a sajtó, 2010-ben 131. helyen állt az ország.
Az ország népszerűbb online sajtótermékei: OBOZREVATEL 🜝, ТСН 🜝, Цензор.НЕТ 🜝

Internet és telefon:
Domain kiterjesztés: .ua
Internetfelhasználó: 40 912 381 fő, ez a lakosság 93,4 %-a
Átlagos mobil internet letöltési sebesség: 37,82 Mbps
Átlagos vezetékes internet letöltési sebesség: 81,24 Mbps

Közösségi platformok felhasználói:
Facebook: 24 007 900 fő, ez a lakosság 54,88 %-a
Messenger: 15 243 000 fő, ez a lakosság 34,84 %-a
Instagram: 14 307 700 fő, ez a lakosság 32,71 %-a
Linkedin: 3 673 000 fő, ez a lakosság 8,4 %-a
A VK közösségi oldal valamivel népszerűbb mint a Facebook, emellett a Telegram azonnali üzenetküldő alkalmazást nagyjából annyian használják, mint a Messengert.

Országhívószám: +380
Mobiltelefon előfizetés: 53 977 690, azaz 100 főre több mint 123 működő SIM kártya jut.
Vezetékes telefon előfizetés: 3 314 263, azaz 100 főre kevesebb mint 8 vonal jut.

Államközi kapcsolatok

Ukrajna a Szovjetunió részeként az ENSZ egyik alapítótagja volt 1945-ben, mint független állam 1991-től a szervezet tagja. 1992-től az EBESZ és 1995-től az Európa Tanács tagországa.

Szükséges információk Ukrajnába való utazáshoz: konzuliszolgalat.kormany.hu 🜝

Közösségek melyekhez Ukrajna tartozik:
Európa Tanács (ET) Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) Fekete-tengeri Haditengerészeti Csoport (BLACKSEAFOR) GUAM – Szervezet a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért

Ukrajna képekben

További YouTube videók:
– Orosz befolyás…   🜝  
– Ukrajna   🜝  
– Krím félsziget   🜝  
– Az ukrán nyelv   🜝  
– Csernobil Pripjaty, a betiltott film   🜝  

Fényképek:
Ukrajna, Kijev, András-templom
Fényképek Ukrajnáról

Hírek:
2022.04.18: Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke átadta az uniós csatlakozáshoz szükséges iratokat az Európai Unió ukrajnai nagykövetének.
2022 február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. → Az ukrán menekültek friss számai.

Változások:
2022.04.20: frissültek a szabadságra, demokráciára vonatkozó értékek.
2022.04.01: a városok nevei ukránul szerepelnek elsősorban, utána zárójelben az orosz nyelvű változat érhető el. Mindemellett a történelmi elnevezésekben a Magyarországon megszokott forma maradt használatban.
2022.01.28: az adatok köre jelentősen bővült és minden érték az elérhető legfrissebb lett. Többek között növekedett az életszínvonal egy keveset, a katonai és egészségügyi kiadások is nagyobbak lettek, jóval többen vándoroltak ki az országból, mint eddig, befelé viszont kevesebben, átlagosan kicsit tovább élnek az emberek és a Freedom House szerint kevésbé szabad az ország, mint volt egy éve, mindemellett kevesebb mobiltelefon előfizetés él, és jóval … csaknem harmadával kevesebb vezetékes telefon működik jelenleg Ukrajnában.

Külső oldalak…
… ahol további információkat találhatunk Ukrajnáról: hu.wikipedia.org 🜝 , cia.gov 🜝 , bbc.com 🜝

? → Fogalom magyarázó