Oroszország

Oroszország adatai 2022.10.31-én lettek frissítve.




Oroszország elhelyezkedéseOroszország elhelyezkedéseKelet-Európától Kelet-Ázsiáig

Oroszország Ázsiában és Európában fekszik, fővárosa Moszkva.
Oroszország az ország eredetét és nevét a Kijevi Rusz-ra vezeti vissza. A Kijevi Ruszt a 8. században harcias skandináv kereskedők, a varégok alapították Novgorodban, később tették át a székhelyüket Kijevbe. A 10-11. században ortodox keresztény állam volt, az első keleti-szláv állam, szoros kapcsolatban állt az Árpád-házi királyokkal is. A tatárjárás alatt bukott el, az ezután következő népvándorlás során vált szét a rusz nép ukrán és orosz néppé.

A 12. században alapított Moszkvai Hercegség képes volt kiemelkedni a több mint 200 éves mongol uralomból (13-15. század), és fokozatosan meghódítani és felszívni a környező fejedelemségeket. A 17. század elején a Romanov-dinasztia folytatta ezt a terjeszkedési politikát Szibérián át a Csendes-óceánig. I. Péter alatt (1682-1725) a hegemónia a Balti-tengerre is kiterjedt, és az országot átnevezték Orosz Birodalomra. A 19. század folyamán több területszerzés történt Európában és Ázsiában.

Az 1904-05-ös orosz-japán háborúban elszenvedett vereség hozzájárult az 1905-ös forradalomhoz, amely a parlament megalakulásához és más reformokhoz vezetett. Az első világháború pusztító vereségei és élelmiszerhiánya az Orosz Birodalom nagyvárosaiban széles körű zavargásokhoz és a Romanov-dinasztia 1917-es megdöntéséhez vezetett.
A Lenin vezette kommunisták hamarosan átvették a hatalmat, és megalakították a Szovjetuniót. Sztálin (1928-53) brutális uralma megerősítette a kommunista hatalmat és az orosz vezetést a Szovjetunióban, ami több tízmillió emberéletet követelt. Miután a második világháborúban az Egyesült Államokkal és európai szövetségeseivel legyőzte a náci Németországot, a Szovjetunió kiterjesztette területét és befolyását Kelet-Európában, és globális hatalommá vált. A Szovjetunió volt az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a hidegháború idején (1947-1991). A szovjet gazdaság és társadalom stagnált a Sztálin uralmát követő évtizedekben, mígnem Mihail Gorbacsov főtitkár (1985-91) bevezette a glasznosztyot (nyitottságot) és a peresztrojkát (átszervezés) a kommunizmus modernizálása érdekében, de kezdeményezései akaratlanul is felszabadították azokat az erőket, amelyek 1991 decemberére a Szovjetunió felbomlásához vezettek Oroszországban és 14 államban. A tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg.
Oroszország zászlajaOroszország zászlajaA volt szovjet tagköztársaságokkal több konfliktusba, háborúba keveredett az ország, melyek közül a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánító Csecsenfölddel vívott háborúk (1994-96 és 1999-től napjainkig) voltak a legvéresebbek.

A Jelcin elnök (1991-99) alatti gazdasági és politikai zűrzavart követően Oroszország a Putin elnök (2000-08, majd 2012-től napjainkig) alatti központosított tekintélyelvű állam felé mozdult el, amelyben a rezsim irányított választásokkal igyekszik legitimálni uralmát. Sok más természeti kincse mellett a világ egyik legjelentősebb kőolaj és földgáz exportőre, ezt az előnyét politikai befolyássá igyekszik kovácsolni Ázsia és Európa szerte.

2014-ben a Krími Köztársaság és Szevasztopol városa önálló föderációs területként csatlakoztak az Oroszországi Föderációhoz, de ezt a nemzetközi közösség nem ismeri el. A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be az ország ellen. 2022-ben az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát. A háború első fél éve után a harcoknak valószínűleg több áldozata van mindkét oldalon, mint a Szovjetunió 10 éves afganisztáni háborújának (1979-88). A Nyugat folyamatosan újabb és újabb szankciókkal próbálja elszigetelni az agresszor Oroszországot.

A világ legnagyobb területű országa, a teljes Európai Uniótól több mint négyszer nagyobb, Magyarország csaknem 184-szer férne bele. Lakosságának háromnegyede él az európai területen, összlakossága kevesebb, mint Franciaország és Németország lakóinak száma összesen, Föld 9. legnépesebb országa. Az ország lakosságának jó háromnegyede orosz, de több mint 85 %-a beszél többnyire oroszul. A két jelentősebb vallási közösség az orosz-ortodox 15-20 %-os és a muszlim 10-15 % aránnyal. Az ENSZ és az EBESZ tagországa. Atomhatalom.



Hivatalos elnevezés: Oroszországi Föderáció
Kontinens: Ázsia és Európa
Régió: Kelet-Európa, Észak és Közép-Ázsia egészen a Bering-szorosig.
Földrajzi koordináták: é. sz. 60° 00′, k. h. 100° 00′
Gépkocsi ország kód: RUS

Főváros: Moszkva
Terület: 17 098 242 km²
Határos országok: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország (mindkettő a Kalinyingrádi régióval határos), Fehéroroszország, Ukrajna, Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kína, Mongólia és Észak-Korea
Tengeri határ: Kalinyingrád, Északkelet-Európa, a teljes észak-ázsiai partszakasz, Kelet-Ázsia egészen Észak-Koreáig és a Fekete-tenger keleti részén, mindezek összesen 37 653 km hosszon.

Népesség: 142 021 981 fő

Fizetőeszköz: orosz rubel, ₽, RUB

Időzóna: kalinyingrádi idő (USZ1) UTC + 2, moszkvai idő (MSK) UTC + 3, szamarai idő (SAMT) UTC + 4, jekatyerinburgi idő (YEKT) UTC + 5, omszki idő (OMST) UTC + 6, krasznojarszki idő (KRAT) UTC + 7, irkutszki idő (IRKT) UTC + 8, jakutszki idő (YAKT) UTC + 9, vlagyivosztoki idő (VLAT) UTC + 10, magadani idő (MAGT) UTC + 11, kamcsatkai idő (PETT) UTC + 12

További adatok Oroszországról

Földrajz, klíma:
Legmagasabb pont: Elbrusz hegy, 5 642 m
Legalacsonyabb pont: Kaszpi-tenger, – 28 m

Oroszország térképeOroszország térképe
Oroszország Európában és Ázsiában terül el. Nyugatról európai államok, mint Finnország, a balti országok, Fehéroroszország, Ukrajna, délről Kazahsztán, Mongólia, Kína és mások határolják. Tőle keletre Japán és az Egyesült Államok terülnek el elég közel, és északon az Északi-sarkvidéken még több szigetcsoport is az országhoz tartozik.




éghajlat
Négy éghajlati övezet jellemző: 1. mérsékelt, a legnagyobb területeken a tengertől távoli kontinentális éghajlat, 2. sarkvidéki, 3. északon boreális éghajlat, 4. a legkisebb területen szubtrópusi éghajlat, a Fekete-tenger partján. A sarkvidéki befolyásoknak kitett nyitott síkságokon csak a tél és a nyár különül el élesen, a tavasz és az ősz rövid ideig tart.

megújuló természeti erőforrások:
Nagyobb folyók: Léna, Jenyiszej, Ob, Irtis, Volga, Oka, Káma, Dnyeper, Don, Néva, Pecsora, Északi-Dvina, Mezeny, Kolima, Anadir, Amur, Urál és még rengeteg fel nem sorolt további folyó.
Nagyobb tavak: Bajkál-tó, Kaszpi-tenger, Ladoga, Onyega és Taimyr tó, Kujbisevi, Bratszki és a Bogucsani-víztározó, továbbá a Hanka és a Peipus-Pszkovi tavak.
Összes megújuló vízkészlet: 4 525,445 milliárd m³ (2017)
Tiszta vagy tisztított ivóvíz hozzáférés: a városi lakosság 99,1 %-a, a vidéki lakosság 97,6 %-a fér hozzá biztonságosan ivóvízhez, ez országosan 97,6 %-os átlagot eredményez.
Földhasználat: mezőgazdasági földterület 13,1 %, erdő 49,4 % (2018)

városok
20 legnépesebb város: Moszkva (főváros), Szentpétervár, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Nyizsnyij Novgorod, Szamara, Omszk, Kazán, Cseljabinszk, Rosztov-na-Donu, Ufa, Volgográd, Perm, Krasznojarszk, Voronyezs, Szaratov, Krasznodar, Togliatti, Izsevszk és Uljanovszk. Továbbá még 12 ismertebb többszázezres népességgel rendelkező város: Vlagyivosztok, Irkutszk, Csebokszári, Kalinyingrád, Kurszk, Magnyitogorszk, Arhangelszk, Szocsi, Szmolenszk, Murmanszk, Vologda és Groznij. 2022-ban az ország lakosságának 75,1 %-a él városban.

Gazdaság:
Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 4,7 %, ipar: 32,4 %, szolgáltatási szektor: 62,3 %
Főbb iparágak: szenet, olajat, gázt, vegyi anyagokat és fémeket kitermelő és előállító iparágak teljes skálája, a gépgyártás minden formája a hengerművektől a nagy teljesítményű repülőgépekig és űrjárművekig, hadiipar (beleértve a radar és rakétagyártást, fejlett elektronikai alkatrészeket), hajógyártás, közúti és vasúti szállítóeszközök, kommunikációs berendezések, mezőgazdasági gépek, traktorok és építőipari berendezések, elektromos áram termelő és továbbító berendezések, orvosi és tudományos műszerek, tartós fogyasztási cikkek, textíliák, élelmiszerek, kézműves termékek és sok más.

Főbb mezőgazdasági termékek: búza, cukorrépa, tej, burgonya, árpa, napraforgómag, kukorica, baromfi, zab és szójabab
Munkaerő eloszlása ágazatonként: mezőgazdaság: 9,4 %, ipar: 27,6 %, szolgáltatás: 63 %

export/import
Főbb export partnerek: Kína 14 %, Hollandia 10 %, Németország 5 %, Fehéroroszország 5 % (2019)
Főbb import partnerek: Kína 20 %, Németország 13 %, Fehéroroszország 6 % (2019)

GDP
Bruttó nemzeti össztermék: 1 473,58 milliárd USD (2020)
Bruttó nemzeti össztermék (PPP): 4 096,53 milliárd USD (2020)
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék: 10 376 USD
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP): 28 844 USD → 📊

állami kiadások a GDP arányában:
Védelmi, katonai kiadások: 4 %
Egészségügyi kiadások: 5,7 %
Oktatási kiadások: 4,7 %

áramellátás
A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.

Adatok a Oroszországban élő emberekről

Lakosság:
Népesség: 142 021 981 fő (2022)
Népsűrűség: 8,3 fő/km²
Termékenységi ráta: 1,7 gyermek születés/nő
Nettó migrációs arányszám (?±): 1,7 bevándorló / 1 000 fő
Népesség növekedési ráta: – 0,22 %, becslés 2022-re.

életkor
14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 17,24 % (világátlag: 25,18 %)
65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 15,53 % (világátlag: 9,69 %)
Átlagos életkor: 40,3 év (világátlag: 31)

nemek
Nők / Férfiak aránya: 53,6 % / 46,4 %
Nők születéskor várható élettartama: 78,3 év
Férfiak születéskor várható élettartama: 66,92 év

egészség
Elhízott felnőttek aránya: 23,1 % (2016)
Átlag alatti súlyú 5 éves gyerekek aránya: nincs adat
Kórházi ágyak száma (1000 főre): 7,1 ágy (2020)

hovatartozás
Etnikai megoszlás: orosz 77,7 %, tatár 3,7 %, ukrán 1,4 %, baskír 1,1 %, csuvas 1 %, csecsen 1 %, egyéb 10,2 % és 3,9 % nem ismert (2010-es becslés).
A 2010-ben közel 200 különféle állampolgársághoz vagy etnikai csoporthoz tartozó oroszországi lakost számoltak össze a népszámláláson.
Hivatalos nyelv: orosz
Beszélt nyelvek: orosz 85,7 %, tatár 3,2 %, csecsen 1 % és 10,1 % egyéb (2010-es becslés, csak az anyanyelvre vonatkozik).

Írni-olvasni tudás (15 év felett): 99,7 %

Vallások: orosz ortodox 15-20 %, muszlim 10-15 % és 2 % egyéb keresztény (2006-os becslés).

Állampolgárság: legalább az egyik szülőnek orosz állampolgárnak kell lennie, külföldi állampolgár Oroszországban született gyermeke nem kap automatikusan állampolgárságot, kettős állampolgárság lehetséges, külföldiként 3-5 éves folyamatos Oroszországban tartózkodás után lehet kérelmezni.

Nagykorúság: 18 éves kortól

szabadság (?)
Szabadság pontok: 19, nem szabad – 20-ról rontott.
Demokrácia index: 3,24 – hibrid rezsim (demokratikus intézmények mellett antidemokratikus hatalomgyakorlás). 2021-ben 123 ország volt Oroszországtól demokratikusabb, 2010-ben a 107. helyet foglalta el.
Női esélyegyenlőség mutató: 0,708 – 2021-ben 80 országban jobb a nők helyzete.

Szabad sajtó index: 38,82 – a sajtó nehéz helyzetben. 2022-ben 154 országban volt szabadabb a sajtó, 2010-ben 140. helyen állt az ország.
Az ország népszerűbb online sajtótermékei: Новости Mail.ru 🜝, РБК 🜝, РИА Новости 🜝

Internet és telefon:
Domain kiterjesztés: .ru
Internetfelhasználó: 124 630 000 fő, ez a lakosság 87,75 %-a
Átlagos mobil internet letöltési sebesség: 21,03 Mbps
Átlagos vezetékes internet letöltési sebesség: 70,22 Mbps

Közösségi platformok felhasználói:
Facebook: 70 607 400 fő, ez a lakosság 49,72 %-a
Messenger: 7 916 300 fő, ez a lakosság 5,57 %-a
Instagram: 63 924 100 fő, ez a lakosság 45 %-a
Linkedin: 7 360 000 fő, ez a lakosság 5,18 %-a

további becslések:
YouTube: 100 millió fő
TikTok: 55 millió fő
VK: 54 millió fő

Országhívószám: +7
Mobiltelefon előfizetés: 238 733 217, azaz 100 főre több mint 168 működő SIM kártya jut. (2020)
Vezetékes telefon előfizetés: 25 892 405, azaz 100 főre csaknem 18 vonal jut.

Államközi kapcsolatok

A Szovjetunió az ENSZ alapító tagja volt, Oroszország hivatalosan 1991-től tagország. NATO békepartner ország, 1973-tól (Szovjetunió) az EBESZ és 1996-tól az Európa Tanács tagja.

Szükséges információk Oroszországba való utazáshoz: konzuliszolgalat.kormany.hu 🜝

Közösségek melyekhez Oroszország tartozik:
Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) Fekete-tengeri Haditengerészeti Csoport (BLACKSEAFOR) Független Államok Közössége (FÁK) G20 Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO)

Oroszország képekben

YouTube videók:
– Oroszország   🜝  
– Az orosz nyelv   🜝  
– Russia 4K:




Fényképek Oroszországról:
Vörös tér, Moszkva

Hírek:
2022.09.30: Vlagyimir Putyin orosz elnök és a “Donyecki Népköztársaság”, a “Luhanszki Népköztársaság”, Herszon és Zaporizzsja az orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői aláírták az Orosz-föderációhoz való csatlakozási szerződést. Az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. Csakúgy mint az elmúlt napokban lezajlott törvénytelen “népszavazást”, az ukrán területek elcsatolását sem ismeri el törvényesnek egyetlen ország sem.
→ Az ukrán menekültek száma Oroszországban. Ukrán források szerint nagy részük nem önként menekült Oroszország irányába, további tömegeket pedig egyszerűen elhurcoltak. Ez utóbbi valószínűleg nem jelenik meg ebben a számban.

Változások:
2022.10.04: a legnépszerűbb orosz online híroldalak hozzáadva.
2022.08.17: bővült az adatok köre, csökkent a GDP, nőttek a katonai és egészségügyi kiadások, kicsit nőtt a népesség is (ebben nincs még benne a háború miatti ki- és bevándorlás), a szabadsággal és demokráciával kapcsolatos mutatók romlottak, nőtt a mobiltelefon előfizetések száma és jelentősen csökkent a vezetékes telefonok száma.
2022.03.30: “Az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziója miatt” 2022 március 16-tól nem tagja többé az Európa Tanácsnak.

Külső oldalak…
… ahol további információkat találhatunk Oroszországról: hu.wikipedia.org 🜝 , cia.gov 🜝 , bbc.com 🜝

Fogalom magyarázó