Izrael

Izrael adatai 2022.02.05-én lettek frissítve.

Izrael elhelyezkedése a Közel-KeletenIzrael elhelyezkedése a Közel-Keletena Földközi-tenger keleti partján

Izrael a Közel-Keleten, Délnyugat-Ázsiában, a Földközi-tenger keleti partján fekszik, fővárosa Jeruzsálem.
Az i. e. 13. században vándoroltak be Kánaán földjére a zsidó törzsek, majd az első zsidó állam az i. e. 11. században jött létre és Salamon halála után vált szét Izraeli és Júdai Királyságra. Asszírok majd babilóniaiak uralkodtak a területen az i.e. 8-6. századig, majd a perzsák Babilon felett aratott győzelme után térhettek vissza hazájukba a babilóniaiak által korábban elhurcoltak. Ezután Nagy Sándor hódította meg a területet, majd egy a szír-görög megszállók elleni győztes felkelés után csaknem 100 évig függetlenek lehettek a zsidók. I.e. 63-ban a Római Birodalom foglalta el Jeruzsálemet, 6-ban római tartomány lett, majd a 66-ban kitört felkelés miatt Róma háborút indított, egész Izraelt lerombolta és végleg beolvasztotta a birodalomba.
A 135-140-ig tartó Bar Kohba vezette szabadságharc leverése utáni száműzetés a diaszpóra, a zsidó nép szétszórattatása. A rómaiak bosszúból Júdea nevét is eltörölték, a Palesztina nevet adták a tartománynak. Izrael állam megalapítása előtt palesztinnak neveztek minden e területen élő népet, a zsidókat, az arabokat és más népeket is.

Izrael zászlajaIzrael zászlaja

A 7. században foglalták el a muszlimok Palesztina földjét, melynek egy részén 1099 után jó 100 évig létezett a Jeruzsálemi Királyság, a keresztesek állama. 1516-ban lett a terület az Oszmán Birodalom része, ez is maradt egészen az első világháború végéig.
A 19. század végén 20. század elején működő cionista mozgalom fő célja a történelmi zsidó állam újraalapítása volt, mely a közösségen belül és kívül is feszültségek forrása volt, de a Brit Birodalom nem hivatalosan támogatta a tervet.
Megindult a hazatérési program (alija), Palesztina területének ekkor nagyjából 10 %-a volt lakott, de szinte teljes egészében arabok által. A betelepült zsidó lakosság miatt folyamatossá váltak a harcok, 1939-ben a brit kormány kilátásba helyezte egy izraeli–arab kormányzású független állam létrehozását, de ez csak tovább mélyítette a konfliktust. A független Ciont vagyis Izrael Államot 1948. május 14-én kiáltották ki, amit rögtön megtámadtak az őt körülvevő arab államok, kitört az első arab–izraeli háború. Jordánia elfoglalta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, a gázai övezet egyiptomi ellenőrzés alá került. A harcok után egy évvel tűzszünetet hirdettek, és megállapodtak egy ideiglenes határban, az úgynevezett zöld vonalban.
Az új állam területére tömegesen vándoroltak be a holokauszt túlélői és az arab országokból kiüldözött zsidók, később kelet-európai és más országok állampolgárai is.
A kölcsönös katonai és terrortámadások újra és újra fellángoltak az elmúlt évtizedekben, ezek fontosabb állomásait csak címszavakban említjük:
1956 – Szuezi válság, szabad izraeli hajózás a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán
1967 – Egyiptom, Szíria és Jordánia lezárta a határt, blokád alá vette Izraelt a Vörös-tengeren. A hatnapos háborúban a zsidó állam győzelmet aratott, megszállta Ciszjordániát, Gázát, a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot
1973 – jom kippuri háború, Egyiptom és Szíria általános támadást indított Izrael ellen, a háború a zsidó állam győzelmével végződött
1978 – Anvar Szadat egyiptomi elnök az országba látogatott, ez volt az első eset, hogy Izrael létét egy arab állam elismerte
1979 – a Camp David-i nyilatkozat és az izraeli-egyiptomi békeszerződés aláírása, Izrael kivonult a Sinai-félszigetről
1993 – oslói megállapodás aláírása, a Palesztin területek korlátozott önrendelkezése, izraeli csapatkivonás kezdete, Palesztina irányítása fokozatosan a Palesztin Hatóság kezébe került
1994 – az izraeli-jordániai békeszerződés aláírása, Jordánia a második arab állam, mely felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel
2002 – út a békéhez folyamat, a Jeruzsálem melletti fal építése
2005 – a gázai zsidó települések kiürítése, a zsidó állam kivonult az övezetből

Az ország területét tekintve kevesebb mint negyede Magyarországnak, lakossága viszont csak nagyjából 1 millióval kevesebb, ezzel a Föld 98. legnépesebb országa. Az országot legnagyobbrészt zsidók lakják, az arabok a lakosság mintegy ötödét teszik ki. Izrael ENSZ és OECD tagország.

Hivatalos elnevezés: Izrael Állam
Kontinens: Ázsia
Régió: Délnyugat-Ázsia, Közel-Kelet
Földrajzi koordináták: é. sz. 31° 30′, k. h. 34° 45′
Gépkocsi ország kód: IL

Főváros: Jeruzsálem
Terület: 21 937 km²
Határos országok: Egyiptom, Gázai övezet (Palesztina), Libanon, Szíria, Jordánia és Ciszjordánia (Palesztina)
Tengeri határ: 273 km tengerpart északnyugaton

Népesség: 8 787 045 fő

Fizetőeszköz: izraeli új sékel, ₪, ILS (aktuális árfolyam: ILS/HUF 🜝 és EUR/ILS 🜝)

Időzóna: izraeli idő (JST, JDT) azaz UTC + 2 vagy 3 (téli vagy nyári)

További adatok Izraelről

Földrajz, klíma:
Legmagasabb pont: 508 m (a Golán-fennsík legmagasabb pontja: 2 814 m)
Legalacsonyabb pont: Holt-tenger, – 431 m

Izrael térképeIzrael térképe
Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, Jordániától nyugatra, Szíriától délnyugatra, Libanontól délre, Egyiptomtól pedig északkeletre fekszik.


éghajlat
Az ország északi és nyugati részén mérsékelt mediterrán éghajlat uralkodik. Télen esik némi eső és a hosszú meleg évszak áprilisban kezdődik és októberig tart. Az ország további részein szubtrópusi sztyeppe, illetve szubtrópusi-trópusi sivatagi éghajlat uralkodik.

megújuló természeti erőforrások:
Nagyobb folyók: Jordán-folyó
Nagyobb tavak: Holt-tenger (sós vizű) és Kineret-tó (Genezáreti-tó)
Összes megújuló vízkészlet: 1,78 milliárd m³ (2017)
Tiszta vagy tisztított ivóvíz hozzáférés: a városi és a vidéki lakosság egyaránt 100 %-ban biztonságosan hozzáfér ivóvízhez, melyet túlnyomórészt víztisztítással, mesterséges csapadékkeltéssel és tengervíz-sótlanítással nyernek.

Földhasználat: mezőgazdasági földterület 23,8 %, erdő 7,1 % (2018)

városok
10 legnépesebb város: Jeruzsálem (főváros), Tel Aviv-Jaffa, Haifa, Risón Lecijón, Asdód, Berseba, Petah Tikva, Netánja, Hólón és Bnei Brak. 2021-ben az ország lakosságának 92,7 %-a élt városban.

Gazdaság:
Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 2,4 %, ipar: 26,5 %, szolgáltatási szektor: 69,5 %
Főbb iparágak: csúcstechnológiai termékek (főként légi közlekedés, kommunikáció, számítógéppel támogatott tervezés és gyártás, orvosi elektronika és száloptika), fa- és papírtermékek, kálisó és foszfátok, élelmiszeripar, alkohol és üdítő, dohányipar, marónátron, cementgyártás, gyógyszeripar, építőipar, fémipar, vegyipar, műanyag-gyártás, gyémánt feldolgozás, textilipar és lábbelik gyártása.
Főbb mezőgazdasági termékek: tej, burgonya, baromfi, paradicsom, sárgarépa, fehérrépa, tangerin és mandarin, paprika, tojás és zöldségek.

Munkaerő eloszlása ágazatonként: mezőgazdaság: 1,1 %, ipar: 17,3 %, szolgáltatás: 81,6 % (2015)

export/import
Főbb export partnerek: Amerikai Egyesült Államok 26 %, Kína 7 % és Egyesült Királyság 7 %
Főbb import partnerek: Amerikai Egyesült Államok 12 %, Kína 11 %, Németország 7,5 %, Svájc 7 % és Törökország 6 %

GDP
Bruttó nemzeti össztermék: 402,64 milliárd USD (2020)
Bruttó nemzeti össztermék (PPP): 373,69 milliárd USD (2020)
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék: 45 822 USD
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP): 42 527 USD

Állami kiadások a GDP arányában:
Védelmi, katonai kiadások: 4,8 %
Egészségügyi kiadások: 7,5 %
Oktatási kiadások: 6,2 %

energia
A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.
Elektromos áram fogyasztás: 56,39 milliárd kWh/év (2018)
Egy főre eső elektromos áram fogyasztás: 6 417 kWh/fő/év

Adatok a Izraelben élő emberekről

Lakosság:
Népesség: 8 787 045 fő (2021) – Észak-Izrael és a Golán-fennsík megszállt területek lakosságával együtt, ami nagyjából 250 500 fő (2019). A szír lakosság csaknem teljesen elmenekült a területről.
Népsűrűség: 400,5 fő/km²
Termékenységi ráta: 2,57 gyermek születés/nő
Nettó migrációs arányszám: 2,05 bevándorló / 1 000 fő
Népesség növekedési ráta: 1,45 %, becslés 2021-re.


életkor
14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 26,76 % (világátlag: 25,18 %)
65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 11,96 % (világátlag: 9,69 %)
Átlagos életkor: 30,4 év (világátlag: 31)

nemek
Nők / Férfiak aránya: 50,2 % / 49,8 %
Nők születéskor várható élettartama: 85,15 év
Férfiak születéskor várható élettartama: 81,25 év

egészség
Elhízott felnőttek aránya: 26,1 % (2016)
Átlag alatti súlyú 5 éves gyerekek aránya: nincs adat
Kórházi ágyak száma (1000 főre): 3 ágy

szegénység
A népesség 22 %-a él a szegénységi küszöb alatt (Izraelben 7,3 USD/fő/nap a szegénységi küszöb).

hovatartozás
Etnikai megoszlás: zsidó 74,1 % (születési hely szerint: Izrael: 78,1 %, Európa/Amerika/Ausztrália és Óceánia: 15,2 %, Afrika: 4,3%, Ázsia: 2,4 %), arab 21 % és 4,9 % egyéb (2019-es becslés).
Hivatalos nyelv: héber és arab
Beszélt nyelvek: héber, arab, angol, orosz, francia és amhara

Írni-olvasni tudás (15 év felett): 97,8 %

Vallások: zsidó 74,3 %, muszlim 17,8 %, keresztény 1,9 %, drúz 1,6 % és 4,4 % egyéb (2018-as becslés).
Állampolgárság: legalább az egyik szülőnek izraeli állampolgárnak kell lennie, külföldi állampolgár zsidó államban született gyermeke nem kap automatikusan állampolgárságot, kettős állampolgárság lehetséges, de csak a született állampolgárok számára, külföldiként a kérelmezés előtti 5 évből legalább hármat az országban kellett tölteni. Zsidó vallásúak számára továbbá irányadó az 1950 július 5-ei ḥok ha-shvūt, azaz visszatérési törvény.

Nagykorúság: 18 éves kortól, 17 éves kortól lehet részt venni az önkormányzati választásokon.

szabadság (?)
Szabadság pontok: 76, szabad
Demokrácia index: 7,84 – teljes demokrácia. 2020-ban 26 ország volt Izraeltől demokratikusabb, 2010-ben a 37. helyet foglalta el.
Női esélyegyenlőség mutató: 0,724 – 2021-ben 59 országban jobb a nők.

Szabad sajtó index: 30,90 – érezhető problémák a sajtószabadság terén. 2021-ben 85 országban volt szabadabb a sajtó, 2010-ben 86. helyen állt az ország.
Az ország népszerűbb online sajtótermékei: ynet 🜝, וואלה! 🜝, mako 🜝, כלכליסט 🜝

Internet és telefon:
Domain kiterjesztés: .il
Internetfelhasználó: 7 002 759 fő, ez a lakosság 79,7 %-a
Átlagos mobil internet letöltési sebesség: 53,99 Mbps
Átlagos vezetékes internet letöltési sebesség: 173,84 Mbps

Közösségi platformok felhasználói:
Facebook: 6 944 200 fő, ez a lakosság 79,03 %-a
Messenger: 4 681 600 fő, ez a lakosság 53,28 %-a
Instagram: 4 404 800 fő, ez a lakosság 50,13 %-a
Linkedin: 2 145 000 fő, ez a lakosság 24,41 %-a

Országhívószám: +972
Mobiltelefon előfizetés: 11 400 000, azaz 100 főre csaknem 130 működő SIM kártya jut.
Vezetékes telefon előfizetés: 3 080 000, azaz 100 főre csaknem 36 vonal jut.

Államközi kapcsolatok

1949-től ENSZ tagállam.

Szükséges információk Izraelbe való utazáshoz: konzuli tájékoztatás 🜝

Közösségek melyekhez Izrael tartozik:
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Izrael képekben

YouTube videók:
– Izrael 🜝
– Israel 🜝
– héber nyelv 🜝

Fényképek:
Jeruzsálem, a Siratófal és a Szikladóm
Fényképek Izraelről

Változások:
2022.01.02: az adatok köre jelentősen bővült és minden érték az elérhető legfrissebb lett. Egy pár változás: tovább nőtt Izrael lakossága és vele nőtt a GDP, az egy főre eső is, de infláció miatt kevesebbet vásárolhatnak belőle az izraeli polgárok. Kicsit csökkent a katonai kiadás és kicsit többet költenek egészségügyre és oktatásra, kevesebb gyerek született és kevesebb a bevándorló (a lakosság növekedése leginkább annak tudható be, hogy a megszállt területek lakossága is bele van immár számolva), nőtt az átlagos várható élettartam és gyorsabb lett az internet.

? → Fogalom magyarázó