Izrael
Frissítve: 2023.09.27-én.
Friss: A háborúról …
Az i. e. 13. században vándoroltak be Kánaán földjére a zsidó törzsek, majd az első zsidó állam az i. e. 11. században jött létre és Salamon halála után vált szét Izraeli és Júdai Királyságra. Asszírok majd babilóniaiak uralkodtak a területen az i.e. 8-6. századig, majd a perzsák Babilon felett aratott győzelme után térhettek vissza hazájukba a babilóniaiak által korábban elhurcoltak. Ezután Nagy Sándor hódította meg a területet, majd egy a szír-görög megszállók elleni győztes felkelés után csaknem 100 évig függetlenek lehettek a zsidók. I.e. 63-ban a Római Birodalom foglalta el Jeruzsálemet, 6-ban római tartomány lett, majd a 66-ban kitört felkelés miatt Róma háborút indított, egész Izraelt lerombolta és végleg beolvasztotta a birodalomba.
A 135-140-ig tartó Bar Kohba vezette szabadságharc leverése utáni száműzetés a diaszpóra, a zsidó nép szétszórattatása.
Izrael fekvéseA 7. században foglalták el a muszlimok Palesztina földjét, melynek egy részén 1099 után jó 100 évig létezett a Jeruzsálemi Királyság, a keresztesek állama. 1516-ban lett a terület az Oszmán Birodalom része, ez is maradt egészen az első világháború végéig.
A 19. század végén 20. század elején működő cionista mozgalom fő célja a történelmi zsidó állam újraalapítása volt, mely a közösségen belül és kívül is feszültségek forrása volt, de a Brit Birodalom nem hivatalosan támogatta a tervet.
Megindult a hazatérési program (alija), Palesztina területének ekkor nagyjából
A független Ciont vagyis Izrael Államot 1948. május 14-én kiáltották ki, amit rögtön megtámadtak az őt körülvevő arab államok, kitört az első arab–izraeli háború. Jordánia elfoglalta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, a gázai övezet egyiptomi ellenőrzés alá került. A harcok után egy évvel tűzszünetet hirdettek, és megállapodtak egy ideiglenes határban, az úgynevezett zöld vonalban.Izrael zászlaja Az új állam területére tömegesen vándoroltak be a holokauszt túlélői és az arab országokból kiüldözött zsidók, később kelet-európai és más országok állampolgárai is.
A kölcsönös katonai és terrortámadások újra és újra fellángoltak az elmúlt évtizedekben, ezek fontosabb állomásait csak címszavakban említjük:
1956 – Szuezi válság, szabad izraeli hajózás a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán
1967 – Egyiptom, Szíria és Jordánia lezárta a határt, blokád alá vette Izraelt a Vörös-tengeren. A hatnapos háborúban a zsidó állam győzelmet aratott, megszállta Ciszjordániát, Gázát, a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot
1973 – jom kippuri háború, Egyiptom és Szíria általános támadást indított Izrael ellen, a háború a zsidó állam győzelmével végződött
1978 – Anvar Szadat egyiptomi elnök az országba látogatott, ez volt az első eset, hogy Izrael létét egy arab állam elismerte
1979 – a Camp David-i nyilatkozat és az izraeli-egyiptomi békeszerződés aláírása, Izrael kivonult a Sinai-félszigetről
1993 – oslói megállapodás aláírása, a Palesztin területek korlátozott önrendelkezése, izraeli csapatkivonás kezdete, Palesztina irányítása fokozatosan a Palesztin Hatóság kezébe került
1994 – az izraeli-jordániai békeszerződés aláírása, Jordánia a második arab állam, mely felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel
2002 – út a békéhez folyamat, a Jeruzsálem melletti fal építése
2005 – a gázai zsidó települések kiürítése, a zsidó állam kivonult az övezetből
Az ország területét tekintve kevesebb mint negyede Magyarországnak, lakossága viszont csak nagyjából 1 millióval kevesebb, ezzel a Föld 97. legnépesebb országa. Az országot legnagyobbrészt zsidók lakják, az arabok a lakosság mintegy ötödét teszik ki. Izrael ENSZ és OECD tagország.
Hivatalos elnevezés: Izrael Állam
Kontinens: Ázsia
Régió: Délnyugat-Ázsia, Közel-Kelet
Földrajzi koordináták: é. sz. 31° 30′,
Gépkocsi ország kód: IL
Főváros: Jeruzsálem
Terület: 21 937 km²
Határos országok: Egyiptom, Gázai övezet (Palesztina), Libanon, Szíria, Jordánia és Ciszjordánia (Palesztina)
Tengeri határ: 273 km tengerpart északnyugaton
Népesség: 9 043 387 fő
Fizetőeszköz: izraeli új sékel, ₪, ILS
Időzóna: izraeli idő (JST, JDT) azaz
További adatok Izraelről
Földrajz, klíma:
Legmagasabb pont: 508 m (a Golán-fennsík legmagasabb pontja: 2814 m)
Legalacsonyabb pont: Holt-tenger,
Izrael térképe
Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, Jordániától nyugatra, Szíriától délnyugatra, Libanontól délre, Egyiptomtól pedig északkeletre fekszik.
éghajlat
Az ország északi és nyugati részén mérsékelt mediterrán éghajlat uralkodik. Télen esik némi eső és a hosszú meleg évszak áprilisban kezdődik és októberig tart. Az ország további részein szubtrópusi sztyeppe, illetve szubtrópusi-trópusi sivatagi éghajlat uralkodik.
megújuló természeti erőforrások:
Nagyobb folyók: Jordán-folyó
Nagyobb tavak: Holt-tenger (sós vizű) és Kineret-tó (Genezáreti-tó)
Összes megújuló vízkészlet:
Tiszta vagy tisztított ivóvíz hozzáférés: a városi és a vidéki lakosság egyaránt
Földhasználat: mezőgazdasági földterület
városok
10 legnépesebb város: Jeruzsálem (főváros), Tel Aviv-Jaffa, Haifa, Risón Lecijón, Asdód, Berseba, Petah Tikva, Netánja, Hólón és Bnei Brak. 2021-ben az ország lakosságának
Gazdaság:
Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 2,4 %, ipar: 26,5 %, szolgáltatási szektor: 69,5 %
Főbb iparágak: csúcstechnológiai termékek (főként légi közlekedés, kommunikáció, számítógéppel támogatott tervezés és gyártás, orvosi elektronika és száloptika), fa- és papírtermékek, kálisó és foszfátok, élelmiszeripar, alkohol és üdítő, dohányipar, marónátron, cementgyártás, gyógyszeripar, építőipar, fémipar, vegyipar, műanyag-gyártás, gyémánt feldolgozás, textilipar és lábbelik gyártása.
Főbb mezőgazdasági termékek: tej, burgonya, baromfi, paradicsom, sárgarépa, fehérrépa, tangerin és mandarin, paprika, tojás és zöldségek.
Munkaerő eloszlása ágazatonként: mezőgazdaság: 1,1 %, ipar: 17,3 %, szolgáltatás: 81,6 % (2015)
export/import
Főbb export partnerek: Amerikai Egyesült Államok 26 %, Kína 7 % és Egyesült Királyság
Főbb import partnerek: Amerikai Egyesült Államok 12 %, Kína 11 %, Németország
GDP
Bruttó nemzeti össztermék:
Bruttó nemzeti össztermék (PPP):
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék:
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP):
Állami kiadások a GDP arányában:
Védelmi, katonai kiadások: 4,8 %
Egészségügyi kiadások: 7,5 %
Oktatási kiadások: 6,2 %
energia
A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.
Elektromos áram fogyasztás:
Egy főre eső elektromos áram fogyasztás:
Adatok a Izraelben élő emberekről
Lakosság:
Népesség: 9 043 387 fő (2023) – Észak-Izrael és a Golán-fennsík megszállt területek lakosságával együtt, ami nagyjából
Népsűrűség: 412 fő/km²
Termékenységi ráta: 2,57 gyermek születés/nő
Nettó migrációs arányszám:
Népesség növekedési ráta:
életkor
14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 26,76 % (világátlag: 25,18 %)
65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 11,96 % (világátlag: 9,69 %)
Átlagos életkor: 30,4 év (világátlag: 31)
nemek
Nők / Férfiak aránya: 50,2 % / 49,8 %
Nők születéskor várható élettartama: 85,15 év
Férfiak születéskor várható élettartama:
egészség
Elhízott felnőttek aránya: 26,1 % (2016)
Átlag alatti súlyú 5 éves gyerekek aránya: nincs adat
Kórházi ágyak száma (1000 főre): 3 ágy
szegénység
A népesség 22 %-a él a szegénységi küszöb alatt (Izraelben 7,3 USD/fő/nap a szegénységi küszöb).
hovatartozás
Etnikai megoszlás: zsidó 74,1 % (születési hely szerint: Izrael: 78,1 %, Európa/Amerika/Ausztrália és Óceánia: 15,2 %, Afrika: 4,3%, Ázsia: 2,4 %),
Hivatalos nyelv: héber és arab
Beszélt nyelvek: héber, arab, angol, orosz, francia és amhara
Írni-olvasni tudás (15 év felett): 97,8 %
Vallások: zsidó 74,3 %, muszlim 17,8 %, keresztény 1,9 %, drúz 1,6 % és 4,4 % egyéb (2018-as becslés).
Állampolgárság: legalább az egyik szülőnek izraeli állampolgárnak kell lennie, külföldi állampolgár zsidó államban született gyermeke nem kap automatikusan állampolgárságot, kettős állampolgárság lehetséges, de csak a született állampolgárok számára, külföldiként a kérelmezés előtti 5 évből legalább hármat az országban kellett tölteni. Zsidó vallásúak számára továbbá irányadó az 1950 július 5-ei ḥok ha-shvūt, azaz visszatérési törvény.
Nagykorúság: 18 éves kortól, 17 éves kortól lehet részt venni az önkormányzati választásokon.
szabadság
Szabadság pontok: 76, szabad
Demokrácia index: 7,84 – teljes demokrácia. 2020-ban 26 ország volt Izraeltől demokratikusabb, 2010-ben a 37. helyet foglalta el.
Női esélyegyenlőség mutató: 0,724 – 2021-ben 59 országban jobb a nők.
Szabad sajtó index: 59,62 – érezhető problémák a sajtószabadság terén. 2022-ben 85 országban volt szabadabb a sajtó, 2010-ben 86. helyen állt az ország.
Az ország népszerűbb online sajtótermékei:
Internet és telefon:
Domain kiterjesztés: .il
Internetfelhasználó: 7 002 759 fő,
Átlagos mobil internet letöltési sebesség:
Átlagos vezetékes internet letöltési sebesség:
Közösségi platformok felhasználói:
Facebook: 6 944 200 fő,
Messenger: 4 681 600 fő,
Instagram: 4 404 800 fő,
Linkedin: 2 145 000 fő,
Országhívószám: +972
Mobiltelefon előfizetés: 11 400 000, azaz 100 főre csaknem 130 működő SIM kártya jut.
Vezetékes telefon előfizetés: 3 080 000, azaz 100 főre csaknem 36 vonal jut.
Államközi kapcsolatok
1949-től ENSZ tagállam.
Szükséges információk Izraelbe való utazáshoz: konzuli tájékoztatás 🜝
Közösségek melyekhez Izrael tartozik:
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) • Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Izrael képekben
YouTube videók:
– Izrael 🜝
– Israel 🜝
– héber nyelv 🜝
Fényképek:
Fényképek Izraelről
Hírek:
2023.10.10: Október hetedikén a Gázai övezetből és Libanonból iszlamista terrorszervezetek több ezer rakétát lőttek ki Izrael területére. A Gázai övezetből fegyveresek több helyen áttörték a határt és mélyen benyomultak Izraelbe, ahol több száz embert megöltek és száztól is több túszt ejtettek és hurcoltak el. Izrael háborút hirdetett a Hamász ellen, folyamatosak a légitámadások Palesztina gázai területén. Nyolcadikától szárazföldi csapatok is megindultak a Gázai övezetbe, melyet hermetikusan lezártak, nincs áram, víz, üzemanyag és élelmiszer szállítmány. Időközben az izraeli csapatok visszafoglalták területeiket, és támadás indult Libanon ellen is, miközben a Hamász Jeruzsálemet is rakétázta. A palesztin oldal tizedikén újabb támadást indított a Gáza elleni bombázások miatti megtorlásként.
Változások:
2023.09.27: A 2023-as népességbecslés szerint több mint negyedmillió fővel gyarapodott az ország lakossága az utóbbi két évben.
Kemény Zsolt / források a láblécben