Irán
Frissítve 2023.08.17-én.
Az iráni fennsíkon már az i. e. 4. évezredben ősi kultúrák léteztek.
Az i. e. 5. században a görög-perzsa háborúkból a görögök kerültek ki győztesen. Nagy Sándor vetett véget az Akhaimenida Birodalomnak az isszoszi csatában. A Pártus Birodalom az i. e. 3. században jött létre és akadályozta a Római Birodalom keletre terjeszkedését, egészen 224-ig. Ezután a Szászánida Birodalom teremtett egy minden szempontból virágzó kultúrát.
Több hódítás szerette volna arabbá változtatni a perzsákat, de nem jártak sikerrel, a perzsák megőrizték kultúrájukat, nyelvüket, függetlenségüket. A 11. században a Mahmúd al-Gazní alapította Gaznavida Birodalomban tudósok százai dolgoztak a tudomány és az orvoslás fejlődésén, ami nagy hatással volt a későbbi Európára is.
Dzsingisz kán betörésével kezdődött a mongol hódítás, éhínség és kivégzések miatt a két és fél milliós lakosság kétszázezerre csökkent.
Az első iráni síita iszlám államot a Szafavida-dinasztia első tagja, Iszmáil sah alapította a 16. század elején. Az ezt követő Zand-dinasztia utolsó uralkodóját a Kádzsár-dinasztia alapítója, Aga Muhammad kán végeztette ki, ő tette Teheránt fővárossá.
Irán zászlaja
Az 1906-os forradalomban hívták össze az első országgyűlést, alkotmányos királysággá lett az ország. 1921-ben brit támogatással döntötte meg Reza Pahlavi a kormányt, megbuktatva a Kádzsárokat. Pahlavi reformer volt, harcolt a síita egyház ellen, az ő ideje alatt írtak alkotmányt, polgári és büntető törvénykönyvet, teremtették meg az állami hadsereget, alapították az első iráni (perzsa) egyetemet, tették kötelezővé a közoktatást, a vezetéknév használatát. A sah világi, nyugatbarát, de diktatórikus kormányzása miatt nem volt népszerű, a második világháborúban brit és szovjet megszállás alatt lemondatták a fia javára.
1953-ban Mosszadek miniszterelnököt államcsínnyel távolították el, a sah visszatért, az USA és az Egyesült Királyság segítségével modernizálta az ipart, államosította a főként brit tulajdonú olajipart, de eltiporta a polgári szabadságjogokat.
Uralmát 1979-ben döntötték meg az iráni forradalomban, iszlám visszarendeződés következett Khomeini ajatollah vezetésével. Ultrakonzervatív irányt vett az ország, megszűnt a nők és férfiak jogegyenlősége, tömeges és nyilvános kivégzések történtek, nyugatellenes, Amerika ellenes, Izrael létezését nem elismerő, terroristákat támogató, a sah uralmától lényegesen rosszabb állam jött létre.
1980-ban Irak megtámadta Iránt, a háború 8 évig tartott, egyik ország sem nyert és rengetegen vesztették életüket, Irak többször vegyi fegyvert vetett be.
2004-ben az Egyesült Államok azt állította, hogy Irán nukleáris programja növekvő fenyegetést jelent, nemzetközi szankciókat vezetnek be. 2016-ban feloldják a gazdasági szankciókat, az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete szerint Teherán teljesítette ígéretét, hogy visszafogja nukleáris tevékenységét.
2018-ban a Trump elnök vezette Egyesült Államok kilép az iráni nukleáris programról szóló 2015. évi nemzetközi megállapodásból. Irán arra figyelmeztet, hogy növeli urándúsítási kapacitását, ha a megállapodás az Egyesült Államok kilépése miatt összeomlik.
Az ország elnevezése 1935-ig Perzsia volt, legnagyobb számban valóban perzsák lakják akik perzsául beszélnek. Jelentős még az azeri és a kurd lakosság, akik pedig ezeken a nyelveken beszélnek. Irán területét tekintve csaknem 18-szor nagyobb Magyarországnál, ezzel a Föld 17. legnagyobb országa és a népességét tekintve is a 17.
Irán ENSZ tagország és az OPEC tagja.
Hivatalos elnevezés: Iráni Iszlám Köztársaság
Kontinens: Ázsia
Régió: Délnyugat-Ázsia, Közel-Kelet
Földrajzi koordináták: é. sz. 32° 00′,
Gépkocsi ország kód: IR
Főváros: Teherán
Terület: 1 648 195 km²
Határos országok: Irak, Törökország, Azerbajdzsán, Örményország, Türkmenisztán, Afganisztán és Pakisztán
Tengeri határ: északon a Kaszpi-tenger, délnyugaton a Perzsa-öböl, délkeleten az Ománi-öböl, összesen 2 440 km tengerpart
Népesség: 87 590 873 fő
Fizetőeszköz: iráni riál, ريال, IRR
Időzóna: iráni idő (IRDT, IRST) azaz
További adatok Iránról
Földrajz, klíma:
Legmagasabb pont: Damávand hegy (vulkán),
Legalacsonyabb pont: Kaszpi-tenger, – 28 m
Irán térképe
Irán Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, a Kaszpi-tengertől délre, a Perzsa- és az Ománi-öböltől északra, Afganisztán és Irak között fekszik.
éghajlat
Iránban több éghajlati öv egyszerre van jelen. A mérsékelt övi sivatagi éghajlat elsősorban a keleti részekre jellemző. A csapadék valamivel több a fennsík nyugati részén, a nyár forró és száraz. Dél-Irán síkságain a nyár szintén nagyon forró és párás, a tél pedig enyhe, ahogy az ország északi peremén is. Északon a nyár viszont nem olyan forró, nedves, szubtrópusi klíma jellemző. A hegyvidéken kontinentális éghajlat uralkodik, magashegységi jegyekkel.
megújuló természeti erőforrások:
Nagyobb folyók: Karun, Satt el-Arab, Zajánderud, Helmand és Araksz folyók.
Nagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia, Namak és Bachtegan-tó. Sok sós tava, mocsara és kiszáradt tava van.
Összes megújuló vízkészlet: 137 045 milliárd m³ (2017)
Tiszta vagy tisztított ivóvíz hozzáférés: a városi lakosság 99,8 %-a, a vidéki lakosság 98,1 %-a fér hozzá biztonságosan ivóvízhez, ez országosan 99,4 %-os átlagot eredményez. (2020)
Földhasználat: mezőgazdasági földterület
városok
18 legnépesebb város (félmillió lakos fölött): Teherán, Meshed, Iszfahán, Karadzs, Siráz, Tebriz, Kom, Ahváz, Kermánsáh, Urmia, Rast, Záhedán, Hamadán, Kermán, Jazd, Ardabil, Bandar-Abbász és Arak. 2021-ban az ország lakosságának 76,8 %-a élt városban.
Gazdaság:
Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 9,6 %, ipar: 35,3 %, szolgáltatási szektor: 55 %
Főbb iparágak: kőolaj, petrolkémia, gáz, műtrágya, marónátron, textil, cement és egyéb építőanyagok, élelmiszer-feldolgozás (különösen cukorfinomítás és növényi olajgyártás), acél és színesfém gyártás és fegyvergyártás
Főbb mezőgazdasági termékek: búza, cukornád, tej, cukorrépa, paradicsom, árpa, burgonya, narancs, baromfi és alma
Munkaerő eloszlása ágazatonként: mezőgazdaság: 16,3 %, ipar: 35,1 %, szolgáltatás: 48,6 %
export/import
Főbb export partnerek: Kína 48 %, India 15,1 %, Dél-Korea 8 %, Törökország 6 % és az Egyesült Arab Emírségek 5 % (2019)
Főbb import partnerek: Kína 28 %, Egyesült Arab Emírségek 20 %, India 11 %, Törökország 7%, Brazília 6 % és Németország 5 %
GDP
Bruttó nemzeti össztermék:
Bruttó nemzeti össztermék (PPP):
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék:
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP):
Állami kiadások a GDP arányában:
Védelmi, katonai kiadások: 2,3 %
Egészségügyi kiadások: 6,7 %
Oktatási kiadások: 3,7 %
áramellátás
A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.
Adatok a Iránban élő emberekről
Lakosság:
Népesség: 87 590 873 fő (2023-as becslés)
Népsűrűség: 54 fő/km²
Termékenységi ráta: 1,93 gyermek születés/nő (becslések 2022-re)
Nettó migrációs arányszám:
Népesség növekedési ráta:
életkor
14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 24,11 % (világátlag: 25,33 %)
65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 5,87 % (világátlag: 9,49 %)
Átlagos életkor: 31,7 év (világátlag: 31)
nemek
Nők / Férfiak aránya: 49,5 % / 50,5 %
Nők születéskor várható élettartama: 76 év
Férfiak születéskor várható élettartama: 73,1 év
egészség
Elhízott felnőttek aránya: 25,8 % (2016)
Alkohol fogyasztás: 0,02 liter/fő/év (95 %-os alkoholra átszámítva) (2019)
Átlag alatti súlyú 5 éves gyerekek aránya: 4,1 % (2011)
Kórházi ágyak száma: 1,6 ágy jut 1000 főre
hovatartozás
Etnikai megoszlás: perzsa 60-65 %,
Hivatalos nyelv: perzsa (farszi)
Beszélt nyelvek: farszi, azeri és más török nyelvjárások, kurd, gilaki és mázandaráni, lur, beludzs és arab.
Írni-olvasni tudás (15 év felett): 85,5 %
Vallások: muszlim 99,4 % (az iszlám államvallás, siíta 90-95 %, szunnita 5-10 %), egyéb 0,3 % (zoroasztrizmus, zsidó és keresztény) és
Állampolgárság: az apának iráni állampolgárnak kell lennie, külföldi állampolgár Iránban született gyermeke nem kap automatikusan állampolgárságot, kettős állampolgárság nem lehetséges, külföldiként 5 éves folyamatos Iránban tartózkodás után lehet kérelmezni.
Nagykorúság: 18 éves kortól
szabadság
Szabadság pontok: 14, nem szabad – rontott két pontot, 180 ország szabadabb Irántól.
Demokrácia index: 1,95 – autoriter rezsim. 2021-ben 155 ország volt Irántól demokratikusabb, 2010-ben a 158. helyet foglalta el.
Női esélyegyenlőség mutató: 0,582 – 2021-ben 149 országban jobb a nők helyzete mint Iránban.
Szabad sajtó index: 23,22 – nagyon komoly problémák a sajtószabadság terén. 2022-ben 177 országban volt szabadabb a sajtó, 2010-ben 175. helyen állt az ország.
Az ország népszerűbb online sajtótermékei:
Internet és telefon:
Domain kiterjesztés: .ir
Internetfelhasználó: 78 086 663 fő,
Átlagos mobil internet letöltési sebesség:
Átlagos vezetékes internet letöltési sebesség:
Közösségi platformok felhasználói:
Az adatok nem feltétlen megbízhatóak az internetcenzúra miatt. A Facebook és a YouTube tiltva van, de nyilván elérhető valahogy, az alexa.com tanúsága szerint is a legnépszerűbb az Instagram.
Facebook: 3 263 800 fő,
Messenger: nincs adat
Instagram: 56 618 000 fő,
Linkedin: 4 587 000 fő,
Országhívószám: +98
Mobiltelefon előfizetés: 127 624 951, azaz 100 főre 147-től több működő SIM kártya jut.
Vezetékes telefon előfizetés: 29 093 587, azaz 100 főre csaknem 33 vonal jut.
Államközi kapcsolatok
Irán 1945-től ENSZ tagállam, alapító tag.
Szükséges információk Iránba való utazáshoz: konzuli tájékoztatás 🜝
Közösségek melyekhez Irán tartozik:
Gazdasági Együttműködés Szervezete (ECO) • Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) • Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)
Irán képekben
YouTube videók:
– Irán 🜝
– A perzsa nyelv 🜝
– Teherán délnyugati része, 2022:
Fényképek Iránról:
Hírek:
2022.11.18: Tüntetők felgyújtották az Iszlám Köztársaság alapítójának, Khomeini ajatollahnak a szülőházát. Az iráni tiltakozások két hónapja tartanak, egy 22 éves letartóztatott nő halála miatt bontakoztak ki, a hatóságok fellépése a tüntetők ellen már több száz ember halálához vezetett.
Változások:
2023.08.17: Több mint nyolcszázezerrel nőtt a lakossága az elmúlt egy évben, a 2023-as népességbecslés szerint.
2022.10.24: Még egy kicsit kevésbé lett szabad az ország, a katonai, az egészségügyi és az oktatási kiadásai is csökkentek.
Kemény Zsolt / források a láblécben