COVID-19 elleni védőoltás és az új fertőzöttek

Utolsó frissítés: 2021.11.30-án.

Ez a bejegyzés a folyamatosan változó körülmények és ismeretek miatt sokkal kaotikusabb mint ahogy azt eredetileg terveztük, de talán pont ez tükrözi hűen a koronavírus pandémia okozta állapotokat. Ez az oka, hogy nem frissítjük tovább a bejegyzés szöveges részét, csak az adatokat, nagyjából hetente. Az Our World in Data beágyazott grafikonjai továbbra is automatikusan frissülnek naponta.

A védőoltások állása előtt itt megnézhetjük a jelenlegi új fertőzések adatait országonként, Európában.
Ezek az adatok az elmúlt 7 nap új fertőzöttjeinek számát mutatják, 100 ezer főre lebontva.
Leegyszerűsítve: minél zöldebb, annál jobb, minél vörösebb, annál rosszabb.

100 000 főre jutó új fertőzöttek száma az utolsó egy héten

Lent ugyanez grafikonon ábrázolva, hogy követhető legyen az emelkedés vagy a csökkenés. 3 naponta frissül. Itt kevesebb ország látható a jobb áttekinthetőség érdekében.

A lejjebb látható több Our World in Data animációhoz egyebek mellett hozzáadhatunk további országokat, és megtekinthetjük a fejleményeket térkép (Map) nézetben is.
A világ, a kontinensek és Magyarország 1 millió emberre eső új fertőzéseinek 7 napos csúszóátlaga 2020 januártól máig.
Az animáció mindig bal lent indítható.

Természetesen csak a tesztelt esetek kerülnek megjelenítésre, a valós érték akár ennek többszöröse is lehet.

Védettségre vonatkozó adatok

koronavírus elleni oltásCovid-19 vakcina

Frissítés 2021.08.11-én:
Mára már alig áttekinthetőek az oltással és fertőzéssel kapcsolatos fejlemények. Pontosabban az, hogy az átoltottságnak és a gyógyultak számának van e bármi köze a nyájimmunitáshoz, illetve hogy egyáltalán van e még értelme nyájimmunitásról beszélni, azt várni, az újabb és újabb vírusmutációk megjelenésével. Jelenleg az Egyesült Királyságban és Izraelben az átoltottság már elérte azt a szintet, amiről a pandémia kezdetén azt gondoltuk, hogy itt lesz vége, felszabadultunk.
Mint láthatjuk ez a pillanat még nem jött el.
Ma már bizonyosan tudhatjuk, hogy megfertőződhetnek a (bármilyen vakcinával) kétszer beoltottak is, az egyszer már a betegségen átesettek is, és tovább is adhatják a vírust. Ma már létezik vakcina amivel csak egyszer kell oltani, létezik amivel kétszer, és olyan is amit ajánlott harmadszor is beadatni, miközben pl. Németországban már javasolják a legelőször oltottaknak az emlékeztető (szintén harmadik) oltást (Pfizer).
Egyet tudhatunk biztosan, hogy a súlyos megbetegedéstől védenek a vakcinák, tehát mindenkinek érdemes beoltatni magát. Hogy hogyan fogom a továbbiakban ezeket grafikonon ábrázolni, az rejtély.
Frissítés vége ……

Az összehasonlítás eredetileg a COVID-19 elleni védőoltás lent látható országokra vonatkozó átoltottsági adatait jelenítette meg, aztán kiegészült az eddig hivatalosan megfertőződöttek arányával. A grafikon alatti táblázatokban az egyes országok által használt oltóanyagok, illetve azok hatékonysági és más adatai érhetők el.

Ha a kétszer beoltottak és az eddig megfertőződöttek százalékos arányát összeadjuk, elméletileg megkapjuk hogy az adott ország megközelítőleg hány százaléka védett. Természetesen nem teljesen ismert még, hogy aki már egyszer elkapta a koronavírus fertőzést, mennyire lesz védett és ez a védettség mennyi ideig tart, mint ahogy a védőoltások esetében sem ismert, hogy mennyi ideig adnak védettséget, de a jelenlegi ismereteink szerint nem fertőződnek meg emberek tömegesen másodszor vagy harmadszor is, rövid időn belül. (Időközben már tudjuk, hogy a több újabb variáns ellen kevésbé, és különféle mértékben védenek a különféle vakcinák.)

Az oltottak és a fertőzöttek számai között van átfedés is, hiszen a betegségen átesettek közül is sokan beoltatják magukat. Jelenleg még nem jelentős mértékben, de az is bonyolítja a számok összehasonlítását és értelmezését, hogy már több országban oltanak olyan vakcinával is, amiből nem szükséges második dózis. Tehát azoknál az országoknál, ahol elérhető a Johnson&Johnson oltóanyaga, az egyszer beoltottak között szerepelnek teljesen védettek is. Továbbá a vakcinák hatékonysága között is nagy különbség lehet, ezt ebben a grafikonban feltüntetni nem tudjuk.

Ilyen és más (mérés pontossága, számítási módszerek) eltéréseket figyelembe véve is valószínű, hogy az itt szereplő számoktól magasabb azok aránya, akik átestek már a fertőzésen. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez az arány (a kétszer oltottak és a betegségen átesettek összege, a grafikonon a felső kettő sötétebb rész) mindenképp hasznos mutató lehet az esetlegesen bekövetkező negyedik, ötödik járványhullám nagyságának becslésére (bár ennek némiképp ellentmondanak a feljebb látható diagramon az angliai és izraeli fejlemények), illetve az egyre magasabb oszlopok reményt kelthetnek, hogy egyszer vége lehet végre ennek a rémálomnak.

A táblázatban és a grafikonon szereplő országok: Ausztria, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság, Horvátország, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.

A COVID-19 védőoltás lakosságarányos eloszlása pár európai országban és a teljes védettségre vonatkozó megközelítő arány.

A grafikon számai azt mutatják, hogy az adott országban a lakosság hány százaléka egyszer beoltott, kétszer beoltott (illetve Johnson&Johnsonnal egyszer oltott) és gyógyult. Az utóbbi kettőt együtt nevezhetjük (kis jóindulattal) teljesen védettnek. (Frissítés: azokban az országokban ahol az egyszer oltottak száma 0, de növekszik a teljesen beoltottak száma, valószínűleg Johnson&Johnsonnal oltanak jelenleg túlnyomórészt. Ezt helyesen ábrázolni csak egy külön oszlop hányadban lehetne, de a Johnson&Johnsonra vonatkozó külön adatok alig, vagy semennyire érhetőek el országonként.)

Az egyes országok adatai nem feltétlenül azonos időpontból származnak.
A színmagyarázatra kattintva kiválaszthatjuk, mely értékeket szeretnénk megjeleníteni. Példák: 1 – kapcsoljuk ki a gyógyult részt, megkapjuk az összesen beoltottak arányát. 2 – kapcsoljuk ki a csak egyszer beoltott részt, megkapjuk a teljesen védettek arányát (ennek a számnak kellene – az újabb és újabb mutációkat is figyelembe véve – 80 % fölé nőnie az úgynevezett nyájimmunitás eléréséhez, ha erről egyáltalán még beszélhetünk).

A világ, a kontinensek és Magyarország átoltottsági arányai 2020 decembertől máig.

A sötétzöld a teljes, a világoszöld a részleges átoltottság.

Frissítés: A Robert Koch-Institut szerint a delta variáns terjedése miatt a 12-59 éves korosztálynál 85 %-os, a 60 éven felettiek esetében 90 %-os átoltottságnál kerülhető el az újabb járványhullám.

A világ, a kontinensek és Magyarország 1 millió emberre eső eddigi COVID-19 esetszáma 2020 januártól máig.

Ezek a megerősített esetszámok, az összes tényleges esetszám ettől lényegesen magasabb is lehet.

Az országok által jelenleg használt vakcinák

A fenti táblázathoz és grafikonokhoz szükséges adatokat a következő forrásból hasznosítjuk: 🜝

Az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott és a Magyarországon használt kínai és orosz oltóanyagok adatai.

_{forrás: Robert Koch-Institut, Paul-Ehrlich-Institut}
A védettségre vonatkozó adatok a gyártók által közölt értékek és az újabb és újabb vírusvariánsokra nem érvényesek.

A világ, a kontinensek és Magyarország 1 millió emberre jutó heti halálozásai 2020 januártól máig.

Kemény Zsolt / források a cikkben