Ukrajna

Frissítve: 2022.12.16-án.

Ukrajna fekvéseUkrajna Kelet-Európában, a Fekete- és az Azovi-tenger partján, azoktól északra fekszik, fővárosa Kijiv (Kijev).
Ukrajna területén az ókorban szkíták éltek itt, majd görögök szállták meg ie. 7. században, majd római terület lett, ezután gótok következtek a 3. században, hogy aztán a 4. században a hunok mindent leromboljanak. A szlávok az első században jelentek meg errefelé, a 4. század körül jöttek a germánok, majd az 5. századtól bizánci terület lett. A 7. században érkeztek a magyarok, majd a 9. század végén a besenyők és a varégok is eljutottak idáig.
860-ban jött létre Kijev, mely az első keleti szláv birodalom alapja lett (Kijevi Rusz), de a varégok (vagyis svéd vikingek) alapították. 1019-ben született a Kijevi Nagyfejedelemség, mely egészen a mongol hódításokig létezett. A 14. században a Litván Nagyfejedelemség, a Lengyel Királyság és a Moszkvai Nagyfejedelemség terjeszkedett a mai Ukrajna területén.

A 17. században Lengyelország déli részén fellázadtak a kozákok és hűségesküt tettek az orosz cárnak, Ukrajnát felosztották Lengyelország és Oroszország között. A 18. század végén Galícia a Habsburg Birodalomhoz került, majd Ukrajna többi része felett az orosz cár uralkodott. Az első világháború utáni rövid függetlenséget követően a Szovjetunió tagköztársasága volt, annak bukásáig.

Noha az ókor óta nagy mennyiségű gabona termett itt – s így Ukrajna később Oroszország és Szovjetunió éléskamrája lett – az 1920-as és 30-as években 7-8 millió ember halt éhen. Az 1932-33-as éhínségnek a szovjet diktatúra volt az okozója, mely Ukrajna és több ország szerint is (köztük Magyarország) népirtásnak minősül (Holodomor).
Ukrajna északi részén terül el Csernobil és Pripjaty, mely városok az 1986-os atomerőmű-balesetről híresek világszerte. Sokak szerint a csernobili baleset, annak kezelése és nemzetközi visszhangja volt az egyik utolsó szeg a szovjet rendszer koporsójában.
Ukrajna zászlajaA Szovjetunió összeomlását követő 1991-es függetlenség mindmáig nem hozta el az országba a békét, szabadságot és jólétet.
Tömören az elmúlt 20 év: 2004 – narancsos forradalom (meghamisított elnökválasztás miatt), majd új nemzetközileg ellenőrzött választás, sorban további kétes tisztaságú választások, Janukovics visszalépése az EU-val kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodástól 2013-ban, az Oroszországgal való szorosabb gazdasági kapcsolatok érdekében, majd tiltakozó diákok (Euromajdan), civilek elleni erőszak alkalmazása 2014-ben, új választások, nyugatbarát elnök 2014 júniusában, 2014 február – a Krím-félsziget orosz inváziója, krími illegitim népszavazás az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról, a harcok kisebb nagyobb intenzitással folynak 2022-ig. 2019. áprilisában Volodimir Zelenszkij lesz Ukrajna elnöke, Porosenkoval szemben a szavazatok 73 %-ával. 2022 február 24 – Oroszország megtámadja Ukrajnát, a háború jelenleg is tart.

Ukrajna nagyjából hat és félszer akkora mint Magyarország és négy és félszer annyian lakják. A Föld 35. legnépesebb országa. A népesség jó háromnegyede ukrán és ukránul beszél, de főleg a keleti területeken jelentős számú az orosz lakosság, a Krím-félsziget túlnyomó része orosz. Az ország ENSZ tagország, az EU-n kívül minden fontosabb európai szervezet tagja, továbbá a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, a Fekete-tengeri Haditengerészeti Csoport és a GUAM tagállama is. A jelenlegi orosz megszállás alatt kérte felvételét az Európai Unióba.

Hivatalos elnevezés: Ukrajna
Kontinens: Európa
Régió: Kelet-Európa
Földrajzi koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 32° 00′
Gépkocsi ország kód: UA

Főváros: Kijiv (Kijev)
Terület: 603 550 km²
Határos országok: Szlovákia, Lengyelország, Fehéroroszország, Oroszország, Románia, Moldova és Magyarország
Tengeri határ: délen, délkeleten 2 782 km tengerpart

Népesség: 43 528 136 fő

Fizetőeszköz: ukrán hrivnya, гр, ₴, UAH

Időzóna: kelet-európai idő (EET, EEST) azaz UTC + 2 vagy 3 (téli vagy nyári)

További adatok Ukrajnáról

Földrajz, klíma:
Legmagasabb pont: Hoverla hegy, 2 061 m
Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger, 0 m

Ukrajna térképe
Ukrajna Kelet-Európában, Lengyelországtól, Szlovákiától és Magyarországtól keletre, Fehéroroszországtól délre és Oroszországtól nyugatra fekszik.

éghajlat
Az ország éghajlata mérsékelt-szárazföldi; a Krím félsziget déli részén szubtrópusi hatás érvényesül, a hegyekben alacsonyabb a hőmérséklet és változékony az időjárás.

megújuló természeti erőforrások:
Nagyobb folyók: Dnyeper, Dnyeszter, Donyec, Duna, Déli-Bug, Nyugati-Bug és Szalgir
Nagyobb tavak: legnagyobb állóvize az Azovi-tenger, több ezer tava van, pár ezek közül: Dnepr-Bug-Liman, Utljuk-Liman, Dnister-Liman, Sassyk-tó, Jalpuh-tó és a Sacki-tavak.
Összes megújuló vízkészlet: 175,28 milliárd m³ (2017)
Tiszta vagy tisztított ivóvíz hozzáférés: a városi lakosság 99,5 %-a, a vidéki lakosság 100 %-a fér hozzá biztonságosan ivóvízhez, ez országosan 99,4 %-os átlagot eredményez.

Földhasználat: mezőgazdasági földterület 71,2 %, erdő 16,8 % (2018)

városok
11 legnépesebb város: Kijiv (Kijev, főváros), Harkiv (Harkov), Dnyipro, Odessza, Doneck, Zaporizzsja (Zaporozsje), Lviv (Lvov), Krivij Rih (Krivoj Rog), Mikolajiv, Mariupol és Luhanszk. 2021-ben az ország lakosságának 69,8 %-a élt városban. (Természetesen a háború előtti állapotról van szó, ma senki sem tudja, hogy az említett városokban mennyien élnek.)

Gazdaság:
Gazdasági ágazatok aránya a GDP-ben: mezőgazdaság: 12,2 %, ipar: 28,6 %, szolgáltatási szektor: 60 %
Főbb iparágak: szénbányászat, elektromos energia, vas- és színesfémgyártás, gép- és szállítóeszköz-gyártás, vegyipar és élelmiszeripar
Főbb mezőgazdasági termékek: kukorica, búza, burgonya, napraforgómag, cukorrépa, tej, árpa, szójabab, repce és paradicsom
Munkaerő eloszlása ágazatonként: mezőgazdaság: 5,8 %, ipar: 26,5 %, szolgáltatás: 67,8 % (2014)

export/import
Főbb export partnerek: Oroszország 9 %, Kína 8 %, Németország 6 %, Lengyelország 6 %, Törökország 5 % és Olaszország 5 % (2019)
Főbb import partnerek: Kína 13 %, Oroszország 12 %, Németország 10 %, Lengyelország 9 % és Fehéroroszország 7 %

GDP
Bruttó nemzeti össztermék: 151,54 milliárd USD (2021)
Bruttó nemzeti össztermék (PPP): 543,83 milliárd USD (2021)
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék: 3 464 USD
Egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék (PPP): 12 432 USD → 📊

állami kiadások a GDP arányában:
Védelmi, katonai kiadások: 4 %
Egészségügyi kiadások: 7,7 %
Oktatási kiadások: 5,4 %

áramellátás
A lakosság 100 %-ban hozzáfér az elektromos hálózathoz.

Adatok az Ukrajnában élő emberekről

Lakosság:
Népesség: 43 528 136 fő (2022)
Népsűrűség: 72 fő/km²
Termékenységi ráta: 1,56 gyermek születés/nő
Nettó migrációs arányszám: 0,26 bevándorló / 1 000 fő
Népesség növekedési ráta: – 0,49 %, becslés 2020-ra.

életkor
14 éves vagy fiatalabb gyerekek: a népesség 16,16 % (világátlag: 25,18 %)
65 éves vagy idősebb felnőttek: a népesség 17,03 % (világátlag: 9,69 %)
Átlagos életkor: 41,2 év (világátlag: 31)

nemek
Nők / Férfiak aránya: 53,7 % / 46,3 %
Nők születéskor várható élettartama: 78,15 év (2021)
Férfiak születéskor várható élettartama: 68,51 év

egészség
Elhízott felnőttek aránya: 24,1 % (2016)
Átlag alatti súlyú 5 éves gyerekek aránya: nincs adat
Kórházi ágyak száma (1000 főre): 7,5 ágy (2014)

hovatartozás
Etnikai megoszlás: ukrán 77,8 %, orosz 17,3 %, belarusz 0,6 %, moldáv 0,5 %, krími tatár 0,5 %, bolgár 0,4 %, magyar 0,3 %, román 0,3 %, lengyel 0,3 %, zsidó 0,2 % és 1,8 % egyéb (2001-es becslés).
Hivatalos nyelv: ukrán
Beszélt nyelvek: ukrán 67,5 %, orosz 29,6 % és 2,9 % egyéb (krími tatár, román (moldáv) és magyar) (2001-es becslés).

Írni-olvasni tudás (15 éves kor felett): 99,8 %

Vallások: ukrán ortodox 39,8 %, ukrán ortodox (moszkvai) 29,4 %, ukrán görögkatolikus 14,1 %, ukrán autokefál ortodox 2,8 %, protestáns 2,4 %, római katolikus 1,7 %, muszlimok 0,6 %, zsidó 0,2 % és 2,4 % egyéb.

Állampolgárság: legalább az egyik szülőnek ukrán állampolgárnak kell lennie, külföldi állampolgár Ukrajnában született gyermeke nem kap automatikusan állampolgárságot, kettős állampolgárság nem lehetséges, külföldiként 5 éves folyamatos Ukrajnában tartózkodás után lehet kérelmezni.

Nagykorúság: 18 éves kortól

szabadság
Szabadság pontok: 61, részben szabad, egy pontot javult
Demokrácia index: 5,57 – sérült demokrácia. 2021-ben 85 ország volt Ukrajnától demokratikusabb, 2010-ben a 67. helyet foglalta el.
Női esélyegyenlőség mutató: 0,714 – 2021-ben 73 országban jobb a nők helyzete mint Ukrajnában.
Szabad sajtó index: 55,76 – érezhető problémák a sajtószabadság terén. 2022-ben 105 országban volt szabadabb a sajtó, 2010-ben 131. helyen állt az ország.
Az ország népszerűbb online sajtótermékei: OBOZREVATEL 🜝, ТСН 🜝, Цензор.НЕТ 🜝

Internet és telefon:
Domain kiterjesztés: .ua
Internetfelhasználó: 40 912 381 fő, ez a lakosság 93,4 %-a
Átlagos mobil internet letöltési sebesség: 37,82 Mbps
Átlagos vezetékes internet letöltési sebesség: 81,24 Mbps

Közösségi platformok felhasználói:
Facebook: 24 007 900 fő, ez a lakosság 54,88 %-a
Messenger: 15 243 000 fő, ez a lakosság 34,84 %-a
Instagram: 14 307 700 fő, ez a lakosság 32,71 %-a
Linkedin: 3 673 000 fő, ez a lakosság 8,4 %-a
A VK közösségi oldal valamivel népszerűbb (volt a háború előtt) mint a Facebook, emellett a Telegram azonnali üzenetküldő alkalmazást nagyjából annyian használják, mint a Messengert.

további becslések:
YouTube: 28 millió fő
TikTok: 10,5 millió fő
Twitter: 910 ezer fő

Országhívószám: +380
Mobiltelefon előfizetés: 53 977 690, azaz 100 főre több mint 123 működő SIM kártya jut.
Vezetékes telefon előfizetés: 3 314 263, azaz 100 főre kevesebb mint 8 vonal jut.

Államközi kapcsolatok

Ukrajna a Szovjetunió részeként az ENSZ egyik alapítótagja volt 1945-ben, mint független állam 1991-től a szervezet tagja. 1992-től az EBESZ és 1995-től az Európa Tanács tagországa.

Szükséges információk Ukrajnába való utazáshoz: konzuliszolgalat.kormany.hu 🜝

Közösségek melyekhez Ukrajna tartozik:
Európa Tanács (ET) • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) • Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) • Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC) • Fekete-tengeri Haditengerészeti Csoport (BLACKSEAFOR) • GUAM – Szervezet a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért

Ukrajna képekben

YouTube videók:
– Az orosz–ukrán viszály ezeréves történelme tíz percben   🜝  
– Orosz befolyás…   🜝  
– Az ukrán nyelv   🜝  
– Csernobil Pripjaty, a betiltott film   🜝  
– Az orosz-ukrán háború előzményei | Ukrajna történelme tömören:

Fényképek Ukrajnáról:

Hírek:
2022.12.16: Az Európai Parlament is népirtásnak ismerte el a holodomort, és a sztálini rezsimet tette felelőssé több millió ukrán ember halálra éheztetéséért.
2022.12.07: Volodimir Zelenszkij lett a Time magazinnál az év embere   🜝  .
2022.11.30: Németországban a Bundestag népirtásnak nyilvánította a Holodomort, vagyis a több millió ukrán ember 1932-33-ban bekövetkezett éhhaláláért a Sztálin vezette Szovjetunió intézkedéseit teszi felelőssé.
2022.09.30: A négy Ukrajnához tartozó megye annexiójának orosz bejelentése után, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan is benyújtotta Ukrajna NATO felvételi kérelmét.
2022.09.30: Putyin orosz elnök és a „Donyecki Népköztársaság”, a „Luhanszki Népköztársaság”, Herszon és Zaporizzsja az orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői aláírták az Orosz-föderációhoz való csatlakozási szerződést. Csakúgy mint az elmúlt napokban lezajlott törvénytelen „népszavazást”, az ukrán területek elcsatolását sem ismeri el törvényesnek egyetlen ország sem.
2022.06.24: Ukrajna Moldovával együtt az Európai Unió hivatalos tagjelöltje.
2022.06.17: Az Európai Bizottság hivatalosan támogatja Ukrajna EU tagjelölti státuszát.
2022.04.18: Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke átadta az uniós csatlakozáshoz szükséges iratokat az Európai Unió ukrajnai nagykövetének.
2022 február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. → Az ukrán menekültek friss számai.

Változások:
2022.11.27: frissült a lakosságszám, de még mindig nincs figyelembe véve a háború miatt elmenekültek száma.
2022.04.20: frissültek a szabadságra, demokráciára vonatkozó értékek.
2022.04.01: a városok nevei ukránul szerepelnek elsősorban, utána zárójelben az orosz nyelvű változat érhető el. Mindemellett a történelmi elnevezésekben a Magyarországon megszokott forma maradt használatban.
2022.01.28: az adatok köre jelentősen bővült és minden érték az elérhető legfrissebb lett. Többek között növekedett az életszínvonal egy keveset, a katonai és egészségügyi kiadások is nagyobbak lettek, jóval többen vándoroltak ki az országból, mint eddig, befelé viszont kevesebben, átlagosan kicsit tovább élnek az emberek és a Freedom House szerint kevésbé szabad az ország, mint volt egy éve, mindemellett kevesebb mobiltelefon előfizetés él, és jóval … csaknem harmadával kevesebb vezetékes telefon működik jelenleg Ukrajnában.

Kemény Zsolt – források elérhetők a lábléc menüjéből